A legnagyobb kvóta viszont a mázlista dilettánsok martaléka szokott lenni, amin a komoly hozzáértők mindig megdöbbennek. A pengős világban 1932-ben fizették ki a legnagyobb nyereményt. Egy Margit körúti házmesterné 5 pengőre 13 ezer pengőt nyert. Állítólag házmesternéből hamarosan házi úrnővé avanzsált, más források szerint a pénz hamar visszatért oda, ahonnét vétetett. (Ez utóbbi változat hihetőbb.) Az ezredfordulóig a legnagyobb forintnyereményt az 1994-es derbin érte el egy bankár, aki életében először fogadott. 10 forintos tikettjére 361 ezret kasszírozott, amivel azonnal el is hagyta a pályát. Ez is egyedi megnyilvánulás volt részéről, mert a gyakorlatban ha valamely futamban nyer is valaki, az a pénz nem hagyja el a pálya területét, hanem pillanatok alatt baráti kölcsönökké, pacallá, kisfröccsökké konvertálódik. Az új évezredben már milliós nyeremények is születtek, sőt ma már milliárdos nyeremény is van, amely lényegesen nagyobb valószínűséggel található el, mint a lottó ötös.
Érdekes módon azt soha nem kérdezték meg, hogy mennyit lehet veszíteni, pedig arra igazán adekvát választ tudok adni. Ha szerencséd van, pont annyit, amennyi a zsebedben van. Ha nincs szerencséd, és sok haverod van a pályán, sokan szeretnek, bíznak benned, akkor a veszteséged annyival növekszik, amennyi hiteled van. Ám az igazi játékos a kasszánál hagyott pénzt nem tartja veszteségnek – sokkal inkább annak érzi azt a barbár dúlást, amit Budapest két csodálatos versenyterével korszerűsítés címén műveltek, s amit az én maradi lelkem azóta sem volt képes feldolgozni. Egyébként Csurka Istvánnal vallom: „örülök, hogy veszíthettem.”















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!