A jogosnak mondható kritikának egyébként nagyobb súlyt adna, ha a Nébih és a NAV közösen szállna ki az említett céghez. Előbbi a minőséget, utóbbi a tejszállítmányokat kísérő dokumentációt vizsgálná. A tej áfájának csökkentéséhez persze lehet, hogy szükség van az említett stratégiai megállapodást (is) tető alá hozó Századvég asszisztenciájára. Ebben a műfajban az intézetnek komoly referenciái vannak, mint azt a Zsidai Royjal készült, a Magyar Nemzetben nemrég megjelent interjúból megtudhattuk. A vendéglátás áfájának csökkentését ugyanis a Századvég készítette elő. Zsidait idézve: „A Századvég készített egy kutatást, amelyben különböző szcenáriókban megvizsgálta, mi lehet az áfa csökkentésének hatása. […] Ennek alapján gyakorlatilag 9 százalék lesz az áfa.”
Még a végén kiderül, hogy a Századvég eddig ismeretlen adószakértői kompetenciákkal is rendelkezik. Jobb lesz, ha a PwC, az Ernst & Young és más erre szakosodott cégek új piacok után néznek. Világos, hogy néhány éve a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű csoportosulás stratégiai hibát követett el, amikor a szektor áfacsökkentését modellező tanulmány elkészítésére az Ernst & Youngot kérte fel. Itt megjegyzendő, hogy ők is a 9 százalékos áfa mellett tették le a voksot…
Ellentmondást érzek viszont a tekintetben, hogy a Bunge-perként elhíresült ügyben a Századvég áfával kapcsolatos érintettségét, a döntéshozókat befolyásoló képességét kategorikusan tagadták a megszólaló szereplők. Beleértve az intézmény egyik korábbi vezetőjét és az ügyészséget is.
A szerző közgazdász
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!