A Jobbik-alelnök ráadásul hozzátette: Ásotthalomról rendeletben tiltották ki a Lédererhez hasonlóan „a rend ellen fellépő személyeket”. Mármint kiket, és milyen alapon? Az eset sajnos leginkább Érpatak független polgármesterének akcióira hasonlít. Néhány napos hír az is, hogy Orosz Mihály Zoltánhoz köthető személyek eredtek az Átlátszó tudósítójának nyomába, és Újfehértóig követték, miután megjelent egy nyilvános képviselő-testületi ülésen. De mi a baj a nyilvánossággal? Miért személyeket támadnak a radikális településvezetők, ahelyett hogy csupán tájékoztatnának, aztán ha félrevezetést szimatolnak, jogi úton kérnének elégtételt?
A Pride utáni jobbikos deviánsozáshoz hasonlóan a mostani lelkisérültezés sem épp a mérséklődést mutatja: családi majális helyett a melegfelvonulás elleni tüntetés feszültséglevezető dühöngéseit idézi inkább. Forma és tartalom elválaszthatatlan, a kérdés pedig az, lehet-e úgy néppártosodni, hogy közben jottányit sem engedünk a dühünkből, a másokkal szembeni kérlelhetetlenségünkből. Egy radikális ifjúsági szervezet betyárja gondolhatja magában, hogy számára minden liberális ellenség, de a polgármesterek már szolgálnak, a parlamenti pártok alelnökei pedig választókat képviselnek, nem harcban állnak másokkal. Semmi szükség az embertársainkkal szembeni útszéli indulatkeltésre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!