Az élet tanítómestere

1994 után a Fidesznek meg kellett küzdenie nem túl hosszú, de viharos múltjával.

Az alapítók szellemiségét követő népnemzetiektől elváló, az antalli kereszténydemokrata hagyományokat ápoló MDNP joggal reménykedett abban, hogy a létrejövő jobboldali összefogás meghatározó résztvevője lesz, de az összefogást megvalósító Fidesz inkább a népieket részesítette előnyben. A vágyott szövetség vezetésére alkalmasnak tartotta magát a Független Kisgazdapárt, de ezzel a véleményével egyedül volt. A KDNP-nek volt esélye, hogy integrálja a jobboldali pártokat, de az állandósult belső feszültségek és a pártelnök bizonytalanságai megakadályozták azt. A MIÉP – mint parlamenten kívüli párt – reálisan csak arra vágyhatott, hogy a mérleg nyelve legyen. Így a jobboldali összefogás megteremtése egy akkoriban még nem jobboldalinak tartott pártra maradt.

A Fidesznek meg kellett küzdenie rövid, de viharos múltjával. El kellett hitetnie, hogy már nem a valláson gúnyolódó, a Trianon-megemlékezésről kivonuló, a hadiárvák költségvetési támogatását homoszexuális-szervezeteknek juttató ultraliberális párt. Hogy az a rész 1993 őszén távozott a pártból. Hogy már nem a túloldalhoz tartoznak, hanem valóban nemzeti elkötelezettségű, keresztény és polgári értékrendű, mérsékelten liberális párttá váltak. Akik képesek megszólítani a polgári jobboldalt, és korszerű üzeneteket közvetítenek neki. Ha a Jobbik ma az akkori Fidesz babérjaira vágyik, akkor ezt a teljesítményt is reprodukálnia kellene. De ennek egyelőre semmi jele: a cukiságkampány nem helyettesítheti a programadást.

Ám a Fidesz nem csak a jól szerkesztett programnak, az ügyesen megválasztott hívószavaknak köszönhette 1998-as győzelmét. A Bokros-csomag, az olajszőkítés, az orosz államadósság lebomlása, a Tocsik-ügy erősen megtépázta a koalíció tekintélyét. Profi propagandával könnyű volt ellenük fordítani. Most nem csak arról van szó, hogy a közvélemény mintha immunissá vált volna a korrupcióval szemben, hanem a Fidesz alapvetően sikeresen kormányoz. Nem csak a kommunikáció szintjén: számos társadalmi réteg kifejezetten elégedett a kormány tevékenységével. És ez ellen történelmi párhuzamokkal nehéz harcolni.