A külgazdasági és külügyminiszter 2017. január 29-én a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában úgy fogalmazott, hogy hazudnak azok, akik szerint Magyarországra az összeszerelő munka a jellemző. Szakmai vitákat általában nem megbélyegző jelzőkkel, hanem érvekkel érdemes folytatni. Ezért szeretnék néhány szakmai érvet felsorakoztatni amellett, hogy Magyarországra miért jellemző az összeszerelő munka.
Először tisztázni kell, hogy mit értünk összeszerelésen. A termékek és szolgáltatások előállításának teljes folyamatát értékláncnak nevezzük. Az értéklánc magában foglalja az ötlet kitalálásától a tervezésen és a legyártáson át a piacra vitelig, az eladásig tartó teljes folyamatot. Ennek a folyamatnak a gyártási szakaszát nevezzük összeszerelésnek. Tágabb értelemben véve viszont nemcsak a gyárakban, a futószalag mellett történő termék-összeállítást nevezzük összeszerelésnek, hanem például az úgynevezett call centerekben, vagyis a telefonos szolgáltatásokat végző munkahelyeken végzett munkát is, csak azt „szellemi összeszerelésnek” hívjuk, hiszen ott is egy valahol megtervezett rendszer egyik munkaszakaszát végzik a munkavállalók.
De mi is a probléma azzal, ha egy országban sok az összeszerelő munka? Az értéklánc mentén a legtöbb új érték a lánc elején, azaz az ötlet megszületésénél, a tervezésnél, illetve a végén, a piacra vitelnél, a marketingnél és eladásnál termelődik, hiszen ezekben a szakaszokban van a legnagyobb szükség a tudásra és kreativitásra. Ezért azok a munkavállalók, akik ezekben a szakaszokban dolgoznak, értelmes, örömteli munkát végezhetnek és magas fizetést is kapnak. A legkevesebb új érték az összeszerelésnél keletkezik. Ezek a munkahelyek elsősorban idegi terhelhetőséget, fizikai erőkifejtést igényelnek. Általában több műszakos munkabeosztást jelentenek, amivel kapcsolatban az orvosok gyakran figyelmeztetnek arra, hogy ez a metódus ártalmas lehet az egészségre, továbbá a legalacsonyabb béreket is az összeszerelő munkahelyeken fizetik. De nemzetgazdasági szinten is káros az összeszerelő munkahelyek nagy aránya, hiszen ezekkel nehezebb a nemzeti szintű gazdasági eredmények szempontjából fontos termelékenység növelése. A termelékenységet ugyanis korunkban leginkább úgy lehet javítani, ha sok a tudásalapú, innovatív munkahely a gazdaságban. Ezek után nézzük meg, hogy állunk az összeszerelő munkahelyek tekintetében Magyarországon!