Itt térnék rá a trianoni nem is béke-, hanem háborús diktátumra, amelynek századik évfordulóján mind Áder János, mind Kövér László, s áttételesen Orbán Viktor is beszélt azokról a globális szereplőkről, háttérerőkről, akik/amelyek az akkori eseményeket alakították és eljuttatták Magyarországot a legnagyobb tragédiájába. Áder János a Parlamentben „sunyi háttértárgyalásokról” beszélt, amelyek már jóval Trianon előtt eldöntötték a sorsunkat – s ebben teljesen igaza van. Jó lenne végre kimondanunk azt, hogy az igazságnak csak az egyik szelete az a sokszor elhangzott tétel, hogy Magyarország első világháború utáni sorsát a nagyhatalmak, különösen a francia politikai vezetők és jelesül Georges Clemenceau pecsételte meg. Ezzel azt állapítjuk meg, hogy a békediktátumot formálisan, hivatalosan és a nyilvánosság előtt a nagyhatalmak vezetői kényszerítették ránk. De milyen folyamatok vezettek el idáig, mi zajlott a háttérben? Ha az utóbbiakat, az informális tárgyalásokat, lobbizásokat, a háttérben meghúzódó hálózatok nyomásgyakorlásait nem vesszük figyelembe, akkor semmit nem értünk meg abból, mi vezetett el Trianonig.