A KSH előzetes adatai alapján Magyarországon 2020-ban 1,55-ra emelkedett a teljes termékenységi arányszám (TTA), magyarul gyermekvállalási kedv.

Ukrajna virtuális háborúja
LANGY ESŐK JÖNNEK – Nemrég agyonvertek egy magyar férfit Beregszászon.
A KSH előzetes adatai alapján Magyarországon 2020-ban 1,55-ra emelkedett a teljes termékenységi arányszám (TTA), magyarul gyermekvállalási kedv.
Az 1,55-os mutató annyit jelent, hogy a magyar családok több mint másfél gyermeket vállaltak tavaly hazánkban – jellemzően valamivel többen vállaltak kettő vagy több gyermeket, mint egyet, hiszen a kettő felé billen az arányszám. Azért fontos ez az érték, mert legutóbb negyed évszázaddal ezelőtt, a Bokros-csomag (1995) bevezetése előtt volt jellemző a családokra, hogy a gyermekvállalási kedvet a kettő és nem az egy gyermek vállalása határozta meg.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a TTA a tényleges gyermekszámot mutatja, és – mint Kopp Mária korábbi kutatásaiból is ismerjük – ettől eltérően a vágyott gyermekszám még ennél is magasabb volt, és ma is az. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért kutatásai is 2,3 körüli értéket mértek hazánkban, mely jóval a természetes reprodukcióhoz szükséges szint fölött van. Ebből is látszik, hogy még bőven van tér a gyermekvállalási kedv emelkedésében. A szakirodalom szerint a 2,1-es termékenység biztosítja egy ország népességének fenntarthatóságát.
A családüggyel, demográfiával foglalkozók számára megkerülhetetlen adatról van szó, hiszen tudjuk, hogy az eddigi 1,49-os mutatóhoz képest a 2020-as adat jelentős elmozdulást jelez. Az Eurostat szerint hazánk már 2018-ban elérte az 1,55-os TTA-szintet. Az eltérés egyik oka, hogy a luxemburgi hivatal például a magyarországi lakcímű anyától külföldön született gyermekeket is beleszámítja a mutatóba, míg a KSH ezt nem teszi. A másik ok pedig a szülőképes korú női népesség számának változása. Ki kell emelni, hogy Magyarországon egy csökkenő létszámú női népesség emelkedő születésszámot tudott produkálni. Ezt a demográfiai eredményt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a Ratkó-unokák népes női köre lassan teljesen kilép a statisztikai értelemben vett termékeny korából.
Még komolyabb demográfiai eredményt láthatunk, ha egy évtizeddel visszamegyünk, és Európára is kitekintünk. 2010-ben hazánkban, az EU-ban is szuperalacsonynak számító (1,25) szinten állt a gyermekvállalási kedv, míg az EU28-tagországokban átlagosan 1,62 gyermeket vállaltak. 2018-ra hazánkban 0,24-dal nőtt, az EU28-ban pedig 0,04-dal visszaesett az érték. Tehát ilyen európai környezetben rendkívülinek számít a 2020-as magyar adat.
Magyarországon egy generáció óta nem volt ilyen magas a gyermekvállalási kedv. Hogyan lehet, hogy ilyen komoly, 24 százalékos emelkedés történt tavaly?
Mindez egy demográfiai fordulatot jelent, hiszen megváltozott a termékenységi magatartás, így a gyermekvállalási kedv is. 2011-ben értük el a gyermekvállalási hajlandóság mélypontját, mely az ezt közvetlenül megelőző évek családokat mellőző politikájának és a gazdasági válság negatív hatásának eredményeként következett be. Ha állandósult volna ez a szint, akkor mintegy 115 ezerrel kevesebb gyermek született volna az elmúlt évtizedben Magyarországon.
Az elmúlt egy évtized célzott családtámogatásainak és a családbarát kormányzati intézkedéseknek, illetve a 2019-ben bevezetett Családvédelmi akciótervnek köszönhetően olyan lehetőségeket kínál a kormányzat a gyermekvállalás előtt álló pároknak, melyeket a családokra szabtak, és a 2020-as kiemelkedő termékenységi adatban is tagadhatatlanul megnyilvánulnak ezek az eredmények. A nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló mértékű és változatosságú családokat célzó intézkedések bővítése eredményeként bízhatunk abban, hogy a koronavírus-járvány hatása nem fogja tartósan megakasztani a termékenységi ráta további növekedését. Hiszen látjuk, hogy vannak még olyan gyermekek, akiket a szülők vállalnának, de később mégsem születnek meg.
A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) kutatási vezetője
LANGY ESŐK JÖNNEK – Nemrég agyonvertek egy magyar férfit Beregszászon.
Ahhoz, hogy egy háború után újjáépítsünk egy országot, legalább annyi pénz kell, mint a fegyverekre.
Az otthon a társadalmi jólét és a gyermekvállalás fontos sarokköve.
A szervezet az Amerika-ellenes ideológia népszerűsége ellenére lassan cselekvőképtelen.
LANGY ESŐK JÖNNEK – Nemrég agyonvertek egy magyar férfit Beregszászon.
Ahhoz, hogy egy háború után újjáépítsünk egy országot, legalább annyi pénz kell, mint a fegyverekre.
Az otthon a társadalmi jólét és a gyermekvállalás fontos sarokköve.
A szervezet az Amerika-ellenes ideológia népszerűsége ellenére lassan cselekvőképtelen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.