A választójogi törvény decemberi elfogadásával a parlament úgy döntött: ha a január 1-jét követő általános választás – azaz várhatóan 2014 tavasza – előtt időközi országgyűlési képviselő-választást tartanak, a Ház külön törvényben határozza meg a szükséges választókerületi beosztást.
Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság a jelenlegi választókerületi beosztásról szóló minisztertanácsi rendeletet az év végével megsemmisítette, előírva, hogy a választókerületek határait törvényben állapítsák meg. Az új választási törvényben ez megtörtént, de az új beosztást először csak a törvény hatálybalépését követő általános választáson alkalmazzák majd. Így azonban, tekintettel az Országgyűlés jelenlegi összetételére, az addig esedékes időközi voksolásokon – ha lesz ilyen – még a 176 egyéni választókerületen alapuló területi beosztást kellene figyelembe venni, ezt a joghézagot pedig csak törvényben szüntetheti meg a parlament.
106 választókerület, egy forduló
A következő országgyűlési választás eredményeként 199 tagú lesz a parlament. Az új szabályok szerint a vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, eredményességi küszöb pedig nem lesz: mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától.
A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, a területi listák megszűnnek, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnek, és azokat hozzáadják a párt listás szavazatainak számához. Ugyanakkor az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű. Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, méghozzá a jelenlegihez hasonló módon.
A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és Budapesten – minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni. A parlamenti küszöb öt százalék maradt. A határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak. A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.
