„Gyorsan halad” az Európai Bizottság a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárások keretében legutóbb adott válaszok elemzésével, és a testület „rövidesen” készen lehet az azokkal kapcsolatos döntésre – jelezte pénteken Brüsszelben az európai uniós végrehajtó testület szóvivője.
Vegyes véleményeket adtak az IMF/EU-tárgyalások kilátásairól csütörtöki helyzetértékeléseikben londoni felzárkózó térségi elemzők. Az új prognózisok között van olyan, amely szerint júniusra elérhető Magyarország és a nemzetközi szervezetek megállapodása a finanszírozási programról.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár az ATV vasárnap esti, Szabad szemmel című műsorában megerősítette: az IMF/EU-megállapodás jelentette biztonsági háló a legfontosabb most a kormánynak. A konvergenciaprogramról azt mondta: kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépések is szerepet kapnak benne, és úgy véli: az EU el fogja fogadni.
Varga Mihály nehezményezte, hogy az IMF/EU-megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése elhúzódott. „Tavaly novemberben fordult a kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), az előkészítő megbeszélések már fél éve tartanak, ez a hosszú idő pedig az ország számára káros. Egy biztonsági hálóval a háta mögött sokkal könnyebben és biztonságosabban tudja finanszírozni magát az ország” – mondta. Leszögezte: a kormány kész azonnal megkezdeni a tárgyalásokat. Egyúttal érthetetlennek nevezte, hogy miközben a két ország egy időben adta be hitelmegállapodás iránti kérelmét, az IMF Egyiptommal már megállapodott, Magyarországgal viszont meg sem kezdődtek a tárgyalások. Arra a felvetésre, hogy Egyiptom nem tagja az Európai Uniónak, Varga Mihály azt mondta: néha úgy tűnik, ha valaki az EU tagja, nehezebben tud megállapodást kötni. Hozzátette: az uniónak mintha politikai feltételei lennének a hiteltárgyalások megkezdéséhez, amit teljesen szokatlannak nevezett.
A jegybanktörvény módosításáról azt mondta: a javaslatok benyújtása nem jelenti azt, hogy azt a parlament úgy is fogja elfogadni. Három lényegi kérdés maradt, az összes többiben a magyar kormány engedett – említette. Az EKB és az EU a jegybankelnöki eskü, a fizetés és a monetáris tanács hatáskörének változását kifogásolta. Utóbbit a monetáris tanács 7:0 arányban szavazta meg, mindenki támogatta, hangsúlyozta az államtitkár, a fizetéseknél pedig a kormány egyértelművé tette, nemcsak a jegybankelnökre, hanem valamennyi közszolgára vonatkozik a fizetési korlát. A jegybankelnöki eskü kérdése Varga Mihály szerint nem lehet akadálya a tárgyalások megkezdésének, hiszen az EU-nak ilyen jellegű kitétele nem volt, az EKB kifogásolta.
Megjegyezte: Magyarország hosszú-hosszú ideig várt a jegybanktörvény módosításához szükséges EB-véleményre. Mivel ezt az Európai Bizottság nem tette meg, a kormánynak világossá kellett tennie, hogy ezek a módosítások a parlamenti vita tárgyát fogják majd képezni. „Azt gondolom, egy kicsit mulatságos lenne, ha ezek az apró kérdések lennének az akadályai egy IMF-megállapodásnak, arról nem is beszélve, hogy a tárgyalások alatt is meg lehet tárgyalni ezeket a kérdéseket, és ha olyan feltétel van egy megállapodás megkötéséhez, hogy ezekben a törvényekben még módosításra van szükség, ezt később is meg tudja tenni akár a parlament, akár a kezdeményezést a kormány” – mondta.
A tervezett Orbán–Barroso találkozóról kifejtette: nyilván az IMF/EU-konzultációhoz kapcsolódó témák lesznek rajta előtérben. A konvergenciaprogramban pedig – szavai szerint – kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépések is szerepet kapnak. Varga Mihály szerint az EU elfogadja a tervezett intézkedéseket. Emlékeztetett arra, hogy néhány tized százalékpontnyi GDP-arányos hiányon van a vita. Azon, hogy az idén és jövőre 3 százalék alatt lesz az államháztartás hiánya a GDP százalékában vagy – ahogy az EU várja – 3,05 százalék, illetve jövőre 3,26 százalék, miközben Spanyolországban 5 százalék felett lesz a deficit. „Ezért érezzük egy kicsit méltatlannak, ami Brüsszel irányából történik” – mondta. Úgy vélte: az Orbán–Barroso találkozón sikerül bizonyítani, hogy a tervezett intézkedésekkel tartható a 3 százalék alatti hiánycél, és ezzel Magyarország kikerülhet a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól.
