Amikor az ember úgy érzi, hogy túl sok a könyve, már csak porfogók a lakásban, mert úgysem fogja már újra vagy egyáltalán elolvasni őket, eleinte hiú ábrándokat kerget arról, hogy majd egy jó antikvárius százezreket penget ki az értékes kötetekért. Aztán pár próbálkozás után – miután az amúgy szimpatikus könyvkereskedők vagy néhány ezer forintért kimazsolázzák a jól értékesíthető írásműveket, vagy felajánlják, hogy ingyen megszabadítják az egész könyvtárától – már úgy érzi, teljesen értéktelen az évtizedek alatt felhalmozott gyűjteménye.
Nos, egyik sem igaz:
a használt könyvek jelentős részének ma is van értéke, de egyben eladva senki sem fogja kifizetni.
Egyenként vagy sorozatonként eladva jobb árakat lehet elérni, de ehhez persze dolgozni kell a könyvekkel. Fel kell deríteni, mennyiért kínálják mások a piacon, hol érdemes meghirdetni, aztán le kell fotózni, szöveget írni hozzá, majd türelmesen kivárni a reménybeli vevőt, miközben a netes csalók biztosra vehető próbálkozásait is ki kell védni. (Hát ezért nem vesz drágán könyvet a jó antikvárius, akinek még üzletet, raktárat, honlapot, postázót, könyvelőt, adókat stb. is ki kell gazdálkodnia a bevételéből.)
Drága presztízscsata
Hasonló előzmények után került elő a bevezetőben említett könyv is, amelyet tulajdonosa a Facebook egyik használt könyves adok-veszek csoportjában hirdetett meg nyolcvanezer forintért. Röhögő és dühös fejes hangulatjelek cunamija fogadta, többen az elméje állapota felől érdeklődtek, nem éppen udvarias stílusban.
De tényleg, mi kerülhet egy modern könyvben nyolcvanezer forintba? Ez esetben az árengedmény. Thomas Pynchon amerikai író Súlyszivárvány című, magyarul 2009-ben megjelent könyvéről van szó, amelyből tavaly novemberben a legnagyobb hazai online antikvárium aukcióján egy „jó állapotú” – értsd: nem új, nem hibátlan – példány 189 ezer (!) forintos leütési áron kelt el, és ez nem a teljes ára, mert a győztes vevőnek még 15 százalékos árverési jutalékot is fizetnie kellett, tehát 217 350 forintért vihette haza a kötetet.
Hogy miért ugorhatott ilyen magasra az ára, egyáltalán, mi mindentől függ egy használt könyv ára a piacon, külön cikket érdemel majd.
A konkrét esetről az a pletyka járja, hogy egy régi könyvgyűjtő és egy újgazdag hölgy presztízscsatája srófolta fel az árat.
Ennyiért persze aligha veszi meg bárki más, de a piacon hamar feltűnt két példány nyolcvanezer, illetve 88 ezer forintos áron, a cikk írásakor viszont már hatvanezerért is kapható volt.
Nem meglepő, ha nincs rá tömeges igény, ugyanis az Amerikában az 1973-as megjelenése után díjakat nyert, a Time magazin top 100-as listáján szereplő, 765 oldalas írás a kritikusokat is megosztotta. Sokan az egyik legnagyobb amerikai regénynek tartják, posztmodern csúcspontnak, James Joyce korábbi kultregényéhez, az Ulysseshez hasonlítva, az 1974-es szépirodalmi Pulitzer-díjat viszont azért nem osztották ki, mert a zsűri jelölése után a tanácsadó testület olvashatatlannak, dagályosnak, túlírtnak és helyenként obszcénnek minősítette a Súlyszivárványt.
A könyv a Wikipédia szerint
a magas- és az alacsony kultúra, az irodalmi igényesség és a trágárság, valamint a tudomány és a metafizika közötti határokat feszegeti, különféle témák (pszichológia, paranoia, gyarmatosítás, összeesküvés, szinkronicitás, ballisztika, entrópia, spiritizmus stb.) enciklopédikus, gyakran szakmai igényű áttekintésével.
Szóval nem tűnik érdektelennek, de olvasásra nehéz szöveg, amit az is jelez, hogy Széky János négy és fél éven át dolgozott a fordításán. Érdekesség, hogy idegen nyelvű kiadásban 6-11 ezer forintért kapható itthon.
Végtelen előrelátás?
Van egy másik amerikai kultkönyv is, amely magas árakat ér el. Legutóbb öt perc alatt kelt el 17 500 forintért egy példány a Vaterán, és három magyar kiadása ellenére ritkán tűnik fel a piacon, most is csak e-könyv formájában kapható. David Foster Wallace Végtelen tréfa című, 1114 oldalas művét az X-generáció Ulysseszének tartják, „hipszterbibliává kanonizálódott”.
Az 1996-ban megjelent mű a fülszövege szerint a jövőben játszódik, amikor Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok egy ONAN (Organizált és Neutralizált Amerikai Nemzetek) nevű szuperállammá olvad össze.
A regény szereplői egy teniszakadémia növendékei és egy drog- és alkoholrehabilitációs átmeneti otthon bentlakói, valamint québeci szeparatisták egy csoportja, akiket egy cél vezérel: megtalálni a Szórakoztatásnak, annak a filmnek a mesterkópiáját, amely, ha az ember egyszer is megnézte, nem hagyja, hogy utána bármi mást csináljon.
A Végtelen tréfa lényegi és életbe vágó kérdéseket feszeget: mi a szórakoztatás, és miért uralja az életünket, miképp hat az emberi kapcsolatainkra a szórakozás iránti vágyunk, és mit árulnak el rólunk az általunk választott örömök.
Különlegessége, hogy önszorgalomból fordította le három év alatt magyarra a 25 éves, filmrendezőnek tanuló Kemény Lili és a 27 éves, irodalomelmélettel, szociológiával és filozófiával foglalkozó Sipos Balázs, hogy aztán a Jelenkor Kiadónál 2018-ban megjelenhessen. Kritikusi fogadtatása egyébként hasonló volt a Súlyszivárványéhoz. Aki viszont végigolvasva a rajongója lett, azt mondta, az első 100-150 oldalon át kell rágni magunkat, aztán a végére összeáll a kép. Jó kérdés, hogy ezt e-könyvként vissza tudja-e adni.
Világvége-vízió
Hazai szerzőtől generációs műnek számított Novák Andor Armageddon-teória című műve is, amely 2013-ban megjelenve a világvége-víziók sorába illeszkedik.
Fülszövege szerint a nem túl távoli jövőben az emberek látszólag tökéletes társadalomban élnek. A mindent és mindenkit irányító politikai elit a média, illetve különféle pszichoaktív szerek segítségével mossa át az emberek tudatát. A vezető elit és a hadsereg közötti ellentét a hatalom birtoklásáért kiélesedik.
Polgárháború, majd teljes összeomlás: kudarcba fullad a hadseregnek az új társadalmi berendezkedésre szőtt terve, az Armageddon-teória.
A túlélők reménytelensége egyre nő, és még jön majd a nagybetűs Háború… „Vagy észre sem vettük, de mi magunk is már ebben a világban élünk?” – zárul az ajánló. A könyv főként az Y generáció gondolkodására hatott, és szintén nem gyakori a piacon, de ötezer forint körül beszerezhető, előfordul, hogy jóval olcsóbban is.
Határsértő, betiltott mű
Jóval könnyebb beszerezni a már emlegetett kultkönyvet, az Ulyssest, mivel 2021-ben és 2023-ban újra kiadta a Helikon, legutóbb kartonált papírkötésben, 6999 forintos áron. Időközben felszaporodtak a fordítók, de nálunk a baby boomer és az X generáció értelmiségének világlátására Szentkuthy Miklós eredeti fordítása hatott – már persze azokéra, akik végig is olvasták az 1974-es kiadása 938 vagy az 1986-os kiadása 970 oldalát.
A hazáját, Írországot kiábrándultságában 2015-ben elhagyó James Joyce műve „sikerre lett ítélve”, miután 1922-es párizsi megjelenése után az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 1936-ig be volt tiltva. Cselekménye Írország fővárosában, Dublinban játszódik 1904. május 16-án, csütörtökön, amikor a „kisvárosi nagyvárosban” semmi különleges nem történt.
Joyce azonban ebbe az egyetlen napba az emberi élet, az emberarcú világ teljességét próbálta belesűríteni.
Leopold Bloom dublini kispolgár kalandjai ókori hőse, Odüsszeusz vándorútjának különböző állomásaira rímelnek. „Egy hősi lehetőségeitől megfosztott világban tévelygő-sodródó ellen-hős a homéroszi előd babérjai után kapkod” – írta a fülszöveg, amely arra is kitért, hogy a mű kikezdi a modern polgári regény lehetőségeinek végső határait:
Nagy mű, amely ellentmondásaival és eredményeivel szinte az egész század irodalmát befolyásolta, választásra kényszerítette.
Új kiadása máris ismét ráirányította az olvasók figyelmét az Ulyssesre, de aki sokallja az árengedménnyel is öt-hatezer forintot az újért, a régi kiadású kötetekből akár ezer forintért is beszerezhet egyet a használt könyves netes piactereken. Igaz, ha biztosan jó állapotú példányt szeretne, érdemes rászánnia három-négyezer forintot.
Felértékel az új kiadás
Az Ulysses arra is jó példa, hogyan növeli a régi könyvek használt piaci árát egy új kiadás, amely ráadásul egyben a szerző többi művének is új olvasókat hozhat, akkor is, ha azokat most nem adják ki újra.
Más használt könyveket pedig épp az értékel fel, hogy nincs belőlük új kiadás, a korábbi példányok pedig ritkán – vagy jó állapotban ritkán – bukkannak fel a piacon. Ezekkel gyakrabban lehet találkozni az utóbbi időben igencsak megszaporodott online könyvárveréseken, ahol jellemzően gyűjtők licitálnak a kötetekre. Gyűjtőkön azonban már nem csak a klasszikus bibliofileket kell érteni, mert egyes modern könyveknek is jelentős gyűjtőtáborai alakultak ki, amiért a kiadók mindent meg is tesznek.
Sorozatunkban a kiadók módszereire is kitérünk majd.
