– Május 31-én a kormány kétéves munkáját értékelő konferenciát tartanak, kik lesznek az előadók, és milyen tematika mentén tartják meg a rendezvényt?
– A konferenciának az lesz a címe, hogy „Fókuszban a nemzeti érdek”, erre a gondolatra szeretnénk fölfűzni a tematikát. Ez egy nemzetközi konferencia, amely a második Orbán-kormány első két évét értékeli. Igyekeztünk úgy megválasztani a témákat, hogy azok az eltelt időszak értékelésére is teret adjanak, de ennél sokkal fontosabb, hogy a jövőbe tekintve olyan területeket is bemutassunk, amelyek eddig is nagymértékben meghatározták, de a jövőben is fontos építőkövei lesznek a kormányzásnak.
Az előadók tekintetében az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár nyitja meg a konferenciát, amelyen végig jelen lesz. Érdeklődve várjuk, mit fog mondani a jobboldal igen jelentős, időként európai uniós izolációval is szembesülő nagy politikusa. Az ő észrevételei, esetleg kritikai megjegyzései nagyon fontosak lesznek számunkra. Ezt követően egy francia politológusprofesszor és Schöpflin György európai parlamenti képviselő szólal majd föl. George Pataki, aki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tanácsadó testületének az elnöke, más irányú amerikai elfoglaltsága miatt nem lehet jelen, de küldött nekünk egy videoüzenetet, amelyet bemutatunk majd.
Három tematikus téma mentén szervezzük meg a konferenciát, amelynek első része az alaptörvényről szól. Ezt a panelt Lánczi András, a Századvég elnöke vezeti, amelyen Trócsányi László alkotmányjogász, párizsi nagykövet és Stumpf István jelenlegi alkotmánybíró fog előadni. A moderátor Kumin Ferenc, a cég vezető elemzője lesz. A második panel Magyarország és az Európai Unió kapcsolatára koncentrál majd. Ennek a vezetője Fürjes Balázs, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója lesz, amelyben részt vesz Csaba László, Heim Péter és Pogátsa Zoltán közgazdász. A harmadik téma a középosztály építéséről szól majd, mivel az Orbán-kormány szinte minden döntésének az alapja a magában bízó, erős középosztály megteremtése. Ebben a tekintetben fog felszólalni Pálinkás József, az MTA elnöke, Hegedűs Zsuzsa, Rogán Antal, Mezei Balázs jogász és G. Fodor Gábor, intézetünk elemzője, a moderátor Lánczi Tamás lesz.
Orbán Viktor miniszterelnök úr elfogadta meghívásunkat, s záróbeszédet tart a konferencián.
– Miért nem került a terítékre a nemzet- és külpolitika?
– Az európai uniós és a középosztállyal foglalkozó szekció külön tárgyalja ezeket a kérdéseket. Mára az európai uniós konfliktustér belpolitikai kérdéssé is vált. Így a külpolitikai dimenzió a nemzeti érdek nézőpontja felől kerül majd megközelítésre. A külpolitikára korábban úgy tekintettek, mint ami elválik az emberek hétköznapi élethelyzetétől, mára azonban a mindennapjainkat is befolyásolja. Mindenki a bőrén érzi a nagypolitikai változásokat. Ami pedig a nemzetpolitikát illeti, a középosztály megerősítése a sikeres nemzetpolitika egyik alapfeltétele.
– Hogyan változott a Századvég filozófiája, célkitűzése?
– A Századvég nemcsak a konferencia címeként, hanem filozófiai vezérfonalként is tekint a nemzeti érdekre, amelynek definíciójára a rendelkezésre álló eszközökkel folyamatosan kísérletet tesz. A Századvég az elmúlt húsz év tapasztalatára és hagyományára építve a megnövekedett piaci és kormányzati igényeknek megfelelően igen komoly szervezeti bővülésen esett át. Az alapítvány emellett kibővült egy gazdaságkutató lábbal is, és így képezünk egy csoportot, amelynek jelenleg 60 munkatársa van. Az a célunk, hogy ezt az intézményt Közép-Európa bajnokává tegyük abban a tekintetben, hogy miképpen találjuk meg a térség nagy társadalmi-politikai kihívásaira a releváns nemzeti válaszokat. Ebben szeretnénk a legjobbak és egyben megkerülhetetlenek lenni. A Századvég mindig nagy gondot fordított a külföldi kapcsolataira, s a jövőben még inkább meg kíván jelenni a regionális és a nemzetközi színtéren is.
– Mennyiben lesz más az intézet, mint a korábbi évek alatt?
– Hangsúlyozottan nagy értéknek tartom azt a felhalmozott tapasztalatot, amely az intézményen belül létrejött, amelyre épülve a 21. század kihívásaihoz jól illeszkedő, nagyon professzionális, modern innovatív intézetet építünk. Ennek struktúrája nem követi a hagyományos vállalati rendszereket, sokkal lazább szerkezetű, az intellektus és az inspiratív ötlet-előállítás képességét megőrizni akaró struktúrát építünk.
– Mely külföldi intézetekkel állnak kapcsolatban?
– Hagyományos a jó viszony az amerikai alapítványokkal és intézetekkel. Az elmúlt időszak vívmánya, hogy nemrégen született egy megállapodás a kínai tudományos akadémia gazdaságkutató részlege és a Századvég között, amely már-már példa nélküli, de jól működő viszony. Ezzel kapcsolatban további terveink vannak, de már a Közel-Kelet némely intézetével is fölvettük a kapcsolatot.
– Mik a főbb terveik a közeli jövőre a mostani konferenciát leszámítva?
– A konferencián mutatjuk be a megújított Nemzeti Érdek című folyóiratot, amely címében hordozza azt a filozófiát, amelyet képviselünk. A megújult folyóirat első különszáma a konferencia témáit dolgozza fel, ezt követően pedig negyedévente jelentkezik. A kiadványt a nemzetstratégiai gondolkodás fórumának tekintjük.
Megújítjuk a Századvég közösségi médiafelületeit, médiarendszerét, sokkal nyitottabb és aktívabb megjelenés várható az irántunk érdeklődök számára. Folyamatosan megjelenik a Századvég folyóirat, amely az interneten érhető el, s amely tartja a kapcsolatot a filozófus-bölcsész világgal. Ebben az évben új alapokra helyeztük a könyvkiadást is, a Századvég Értékműhely keretében a tervek szerint hat könyvvel jelentkezünk az idei esztendő folyamán.
– Az utóbbi időben a balliberális sajtó célkeresztjébe kerültek a tanácsadási szerződések kapcsán?
– Valóban, a Századvég konzorcium szakpolitikai kutatásra, elemzésre és tanácsadásra szerződött az NFM-mel a kormány szakmai támogatására. A balliberális sajtó által megfogalmazott vádak ugyanakkor teljes képtelenségek. Jó, ha fejben tartjuk, hogy a balliberális kormányzatok évente körülbelül 1,6 milliárd forintot költöttek különféle tanácsadói szerződésekre. Bárki meggyőződhet például annak az állításnak a hitelességéről a különféle újságokban megjelent hírek alapján, miszerint az akkori Miniszterelnöki Hivatal 2006–2009 között csak a saját igényeire és csak közvélemény-kutatásra hozzávetőleg 1,2 milliárdot költött.
A Századvég ezzel szemben a ciklus végéig, a legtöbb tárcát érintően keretszerződéssel megbízva, egy lehívható kerettel rendelkezik, amelyet csak komoly teljesítés és szigorú felügyelet mellett lehet felhasználni. Összkormányzati szinten dolgozunk, amely a közvélemény-kutatástól a tanácsadásig a teljes spektrumot lefedi.
– Olvashattunk a sajtóban olyan híreket, amelyek szerint a Századvég milliókért árulta a konferenciára szóló belépőket. Voltak olyan értesülések is, hogy csak a sokat fizető vendégek hallgathatják Orbán Viktor beszédét. Mi igaz ebből?
– Kicsit meglódult a fantáziája a hírt közlő újságírónak. A miniszterelnök beszéde része lesz a konferencia plenáris programjának, amelyre a belépés ingyenes. A rendezvényt szponzorok támogatásával szerveztük, akik az ilyenkor szokásos feltételekkel vállalták a hozzájárulásukat. Ezek része például, hogy reklámfelületet kapnak az eseményen és a kapcsolódó kiadványunkban. Sajnálom a félreértést, mert azt gondolom, hogy minden szempontból a lehető legjobb és leggyakoribb útját választottuk a konferencia finanszírozásának akkor, amikor piaci cégeket kértünk fel szponzornak.
Lemondták Lakatos Márk előadásait a pedofilbotránya miatt