BKV-titkok suhannak az éterben

Utánajártunk, minek köszönhető, hogy Tarlós István sebtiben elrendelte a 3-as metró teljes felülvizsgálatát, s annak is, hogyan tudakozódhatunk első kézből a metróbalesetekről.

A Metróért Egyesületnél biztosak benne, hogy egy-egy kritikus szakasz javítgatása itt már nem segít, a teljes észak–déli metróvonal szakaszosan ütemezett felújítására van szükség. Véleményük szerint 70–100 milliárd forintra lenne szükség, melyből a pályarekonstrukció mellett jutna keret a szellőztetés cseréjére, az energiatakarékos világítás kiépítésére és a szigetelési munkákra is. A feladat minden bizonnyal több időt venne igénybe, mint a kettes metró esetében, hiszen a 3-as vonal jóval hosszabb, és közlekedési szempontból nehezebben helyettesíthető. Az egyesület alelnöke szerint 4–5 szakaszban, öt–hat év leforgása alatt teljesen fel lehetne újítani a vonalat. Ehhez kapcsolódóan azonban elengedhetetlennek tartják a szerelvények korszerűsítését vagy újak beszerzését is, e nélkül csak féloldalas beruházásról beszélhetünk.

Tarlós harcai

Amióta 2010. októberében elnyerte főpolgármesteri megbízatását, Tarlós Istvánnak komoly csörtéi voltak a kormánnyal. Első konfliktusa a Nemzeti Közlekedési Hatósággal zajlott le, miután az NKH nem adta meg az engedélyt a négyes metróba megrendelt Alstom szerelvények számára. 2010 decemberi javaslata, miszerint az állam szálljon be 50 százalékkal a BKK működtetésébe, már nyílt üzenet volt a magyar kabinetnek. Az Alstomnak utalt 30 milliárdos bankgarancia ügyében Budai Gyula kormánybiztossága is eljárást indított, a pénzt végül azonban sikerült visszaszerezni. A főváros múltban felhalmozott adóssághegyei kapcsán ugyanakkor Tarlós már tavaly év elején kijelentette, ha elfogadják a költségvetést, és az állam nem menti meg, csődbe mehet a BKV. A kormány végül a 77 milliárdos adósság átvállalása mellett döntött.
2011 áprilisában két metrószerelvény is lángra lobbant az észak–déli vonalon, ezt követően több tucat kocsit vontak ki a forgalomból, mert életveszélyesek voltak. Tavaly novemberben Tarlós újra jelezte Orbán Viktornak, hogy ha az állam nem segít, a BKV végleg bedőlhet. Emellett azt is felpanaszolta, hogy a főváros adókkal kapcsolatos javaslatai rendre elakadtak a parlamentben, és a Budapest által megtermelt jövedelemadónak mindössze 1 százaléka marad a fővárosnál. Novemberben féktörés, decemberben füstölés miatt állt le rövid időre a metró. „Leállhat a BKV 2012 februárjában” – közölte Tarlós, miután a kormány tavaly év végén a fővárosnak folyósított 35 milliárdos normatív támogatás márciusig való befagyasztása mellett döntött. A nemzetgazdasági miniszternek azt üzente, nem veszi elég komolyan a BKV helyzetét. A városvezető idén januárban 8 pontos javaslatcsomagot állított össze Orbán Viktor részére. A Fidesz-frakció ezt követően azt kérte Tarlóstól, ne csak tartsa a markát, hanem dolgozzon ki javaslatokat is. A főpolgármester úgy vélte, súlyos áron, buszprivatizációval, járatritkításokkal és új hitelfelvétellel teljesíthetők a kormány feltételei a BKV megmentéséhez. Áprilisban a főváros megállapodott a hitelt nyújtó 9 bankkal, így megmenekült a csődtől a társaság. Varga Mihállyal történt egyeztetései után Tarlós István azt is bejelenthette: az állam és a főváros megállapodott a BKV hosszú távú finanszírozásáról.