Elkaptak egy levelet. Minden ezzel kezdődött, ugyanis az Index által kiszivárogtatott iromány nyomán Tarlós István azonnal elrendelte az észak–déli metróvonal teljes műszaki felülvizsgálatát. A szerző a metró egyik karbantartója volt.
Az MNO kisebb nyomozásba kezdett az ügy kapcsán, aminek során több érdekességre bukkantunk. Kiderült, a levelet nem egyenesen az Index szerkesztőségének címezték, hanem a Metróért Egyesületnek, melynek alelnöke elárulta, nem ez az első drámai hangvételű levél, mely beérkezik hozzájuk. „Gyakran kapunk hasonlóan elkeseredett hangú leveleket, legutóbb a tavalyi tűzeset kapcsán írt nekünk egy motorkocsi-vezető. A mostani levelet azonban nem csupán a médiának küldtük el, a főpolgármesternek is továbbítottuk.”
„Tarlós eddig buborékban élt”
Utóbbi kapcsán két igen egyszerű kérdés is felvetődik: miért kapott maga Tarlós István is másolatot a panaszos sorokból, illetve mi lehetett az oka, hogy annak kézhezvételét követően azonnal elrendelte a műszaki vizsgálatot? „Tarlós István eddig egyfajta buborékban élt. Lehet, hogy azért nem jutottak el hozzá a levélben is rögzített tények, mert ő már túl magasan van, az viszont bizonyos, hogy ez idáig nem tett komolyabb lépést a hármas metró ügyében. A levél, úgy tűnik, megtette a hatását.”
Na de mi lehetett az oka, hogy éppen ezt az írást továbbította az egyesület, ha már előzőleg is tisztában voltak a kibírhatatlan problémákkal? „Korábban számos olyan levelet juttattak el hozzánk, melyben általános problémákat feszegetett a feladó. Ez a mostani viszont aktualitásokat érintett. A levél pár napra rá érkezett, hogy a Nagyvárad tér – Népliget szakasz között elrendelték a drasztikus mértékű sebességkorlátozást, majd leszakadt az álmennyezet szintén a Népligetnél. Ezt követően nem volt kérdés, hogy tovább kell küldenünk” – taglalta Györök Balázs.
Mindent hallani a belső frekvencián
A Metróért Egyesület minden alkalommal meglepő gyorsasággal reagál egy-egy leszakadó lámpa vagy metrótűz kapcsán. Minden bizonnyal nem csak a mi figyelmünket keltette fel ez a tény, ugyanakkor kutakodásaink eredményre vezettek. Kiderült, hogy az egyesület tagjai között vannak metróvezetők, karbantartók és forgalmi dolgozók, akik korábban vagy jelenleg a BKV alkalmazásában állnak. Hozzájuk csatlakozott az a néhány közlekedésbarát személy, akinek többek között a fővárosiak biztonsága érdekében eltökélt célja, hogy nyilvánosságot kapjon, és megoldódjon a metróban tapasztalható tarthatatlan állapot.
A szakmai érintettség kapcsán persze még nem lehetne ilyen gyorsan értesülni a rendkívüli eseményekről, azonban kisebb utánajárással feltártuk, hogy létezik egy nyilvánosan hozzáférhető frekvencia, melyre rákapcsolódva bármelyik budapesti honpolgár azonnal megtudhatja, hol történt baleset, ütött ki tűz vagy állt le valamilyen okból kifolyólag a metró. A járművezetők és a forgalomirányítás közti kommunikációt biztosító URH-adás sávját kérdésünkre az egyesület alelnöke nem kívánta feltárni az MNO-nak, hiszen ezen keresztül bárki zavarhatná a beszélgetéseket. Megjegyezte, hogy az ilyen belső rádióhálózat teljesen megszokott dolog bármely közlekedési ágazat, így például a metró vagy a légi közlekedés terén.
A Metróért Egyesületnél biztosak benne, hogy egy-egy kritikus szakasz javítgatása itt már nem segít, a teljes észak–déli metróvonal szakaszosan ütemezett felújítására van szükség. Véleményük szerint 70–100 milliárd forintra lenne szükség, melyből a pályarekonstrukció mellett jutna keret a szellőztetés cseréjére, az energiatakarékos világítás kiépítésére és a szigetelési munkákra is. A feladat minden bizonnyal több időt venne igénybe, mint a kettes metró esetében, hiszen a 3-as vonal jóval hosszabb, és közlekedési szempontból nehezebben helyettesíthető. Az egyesület alelnöke szerint 4–5 szakaszban, öt–hat év leforgása alatt teljesen fel lehetne újítani a vonalat. Ehhez kapcsolódóan azonban elengedhetetlennek tartják a szerelvények korszerűsítését vagy újak beszerzését is, e nélkül csak féloldalas beruházásról beszélhetünk.
Tarlós harcai
Amióta 2010. októberében elnyerte főpolgármesteri megbízatását, Tarlós Istvánnak komoly csörtéi voltak a kormánnyal. Első konfliktusa a Nemzeti Közlekedési Hatósággal zajlott le, miután az NKH nem adta meg az engedélyt a négyes metróba megrendelt Alstom szerelvények számára. 2010 decemberi javaslata, miszerint az állam szálljon be 50 százalékkal a BKK működtetésébe, már nyílt üzenet volt a magyar kabinetnek. Az Alstomnak utalt 30 milliárdos bankgarancia ügyében Budai Gyula kormánybiztossága is eljárást indított, a pénzt végül azonban sikerült visszaszerezni. A főváros múltban felhalmozott adóssághegyei kapcsán ugyanakkor Tarlós már tavaly év elején kijelentette, ha elfogadják a költségvetést, és az állam nem menti meg, csődbe mehet a BKV. A kormány végül a 77 milliárdos adósság átvállalása mellett döntött.
2011 áprilisában két metrószerelvény is lángra lobbant az észak–déli vonalon, ezt követően több tucat kocsit vontak ki a forgalomból, mert életveszélyesek voltak. Tavaly novemberben Tarlós újra jelezte Orbán Viktornak, hogy ha az állam nem segít, a BKV végleg bedőlhet. Emellett azt is felpanaszolta, hogy a főváros adókkal kapcsolatos javaslatai rendre elakadtak a parlamentben, és a Budapest által megtermelt jövedelemadónak mindössze 1 százaléka marad a fővárosnál. Novemberben féktörés, decemberben füstölés miatt állt le rövid időre a metró. „Leállhat a BKV 2012 februárjában” – közölte Tarlós, miután a kormány tavaly év végén a fővárosnak folyósított 35 milliárdos normatív támogatás márciusig való befagyasztása mellett döntött. A nemzetgazdasági miniszternek azt üzente, nem veszi elég komolyan a BKV helyzetét. A városvezető idén januárban 8 pontos javaslatcsomagot állított össze Orbán Viktor részére. A Fidesz-frakció ezt követően azt kérte Tarlóstól, ne csak tartsa a markát, hanem dolgozzon ki javaslatokat is. A főpolgármester úgy vélte, súlyos áron, buszprivatizációval, járatritkításokkal és új hitelfelvétellel teljesíthetők a kormány feltételei a BKV megmentéséhez. Áprilisban a főváros megállapodott a hitelt nyújtó 9 bankkal, így megmenekült a csődtől a társaság. Varga Mihállyal történt egyeztetései után Tarlós István azt is bejelenthette: az állam és a főváros megállapodott a BKV hosszú távú finanszírozásáról.
