Tarlós István akkor azt is ismertette: ha a helyzet így marad, akkor a főváros nem fog tudni az uniós szabályok szerint új közszolgáltatási megállapodást kötni a BKV-val április végén. A szerződés nélkül nem állhatnak ki a járművek a garázsokból, emellett veszélyben lenne a 4-es metró 181 milliárd forintos támogatása is.
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, akit a tárca jelölt ki a BKV finanszírozásával kapcsolatos egyeztetésekre, január végén azt mondta: a kormány egy 1 plusz 1 forintos elvet akar érvényesíteni a közlekedési társaság támogatásával kapcsolatban, azaz minden 1 forint kormányzati támogatás mellé 1 forint önkormányzati forrást szeretnének.
A Fővárosi Közgyűlés január végén 9 milliárd forintos kölcsönt szavazott meg a BKV-nak április 30-ig, illetve további 6 milliárd forint támogatást nyújtott a cégnek. Egy hónappal később pedig úgy alkották meg a főváros költségvetését, hogy a főpolgármester szavai szerint „kifeszítették” a várost a BKV-val kapcsolatos kormányzati feltételek teljesítése érdekében.
Varga Mihály egy februári egyeztetés után azt mondta: a kormány nem tudja átvenni a fővárostól a BKV-ra vonatkozó tulajdonosi jogosítványokat, de fontosnak érzi, hogy Budapest képes legyen kezelni és megoldani a közlekedési cég problémáját. Szavai szerint olyan hosszú távú keretrendszert kell kialakítani a BKV működésével kapcsolatban, amely a kormányzatnak sem jelent rendkívüli intézkedéseket.
A főváros hosszú távú finanszírozási koncepciója, amelynek kidolgozásában a Századvég Gazdaságkutató és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) is részt vett, február 21-én készült el. A városvezetés szerint a 12-14 pontból álló javaslatcsomagból 2-3 elem elfogadása elegendő a BKV életben tartásához. A koncepcióban az elméleti alternatívák mindegyikét felsorolták, és jelezték a vonatkozó érveket és ellenérveket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!