A közlemény szerint a felek a fővárosi és az állami garanciavállalás alapján aláírták azt az úgynevezett „stand still” megállapodást, amely lehetővé teszi a megörökölt – jelenleg 63,1 milliárd forintos – BKV-adósságállomány refinanszírozását. Ez gyakorlatilag a BKV megmenekülését jelenti – közölte a Városháza.
Folyamatban a kidolgozás
A kommunikációs igazgató jelezte azt is, hogy Tarlós István megegyezett Varga Mihállyal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral és Naszvadi György államháztartásért felelős államtitkárral a BKV hosszú távú finanszírozásának várható főbb elemeiről is, a részletes megállapodások kidolgozása folyamatban van.
A főváros a közleményben köszönetet mondott a kormánynak az együttműködésért és a támogatásért, valamint a bankoknak segítőkész hozzáállásukért.
Meglepő rugalmasság
A főpolgármester korábban arról is szólt, a bankok szigorú szabályaihoz képest váratlanul rugalmasak és konstruktívak a BKV adósságának finanszírozásával kapcsolatban, mindegyik pénzintézettel meg lehetett állapodni az adósságok refinanszírozásáról. Bővebben >>>
A kabinet a múlt héten döntött arról, hogy megkapja az állami garanciát a hiteleihez a főváros, s rajta keresztül a tömegközlekedési társaság. A BKV-nak hitelező bankok vezetői korábban ehhez kötötték a további lépéseket az adósságállomány kezeléséhez.
Az Országgyűlés tavaly december végén a központi költségvetésben rögzítette, hogy a BKV az idén 32 milliárd forintos normatív támogatást kap, azonban az összeget március végéig zárolták. A határozat szerint a forrást csak akkor használhatja fel a társaság, ha a főváros megalkotta a közösségi közlekedés hosszú távú fenntarthatóságát biztosító koncepciót.
A főpolgármester korábban többször jelezte, hogy a múlt egyik nagy problémája a működés finanszírozása, amely húsz éve megoldatlan, a másik az adósságállomány kezelése és rendezése. A társaságot 2002-ben konszolidálták, de egy 2004-ben felvett hitel nyomán mára ismét több tízmilliárdos adóssága keletkezett, amelynek jelentős részét az idén kell visszafizetni. A harmadik problémának a járműállomány „extrém” elhasználódását nevezte.