Hétfőn döntött a parlament a járások kialakításáról, valamint egyes, ezzel összefüggő törvények módosításáról. A járások határainak a kijelölését június 30-ig kormányhatározatban kell majd rendeznie a kabinetnek. A 2013 január 1-jétől felálló közigazgatási egységek többek között átveszik az önkormányzatoktól az eddig a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási hatásköröket (például gyámügyek, építéshatóság, okmányirodák).
A kormánypárton belül hosszú vita alakult ki arról, hogy a 2014-et követően a parlamentből kieső képviselők tölthetnek-e be járási hivatalvezetői posztot. A vitára Navracsics Tibor módosító javaslata tett pontot, mivel a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése szerint járási hivatal vezetőjének a módosító indítvány szerint azt lehet kinevezni, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.
A legkisebb egységek
Utóbbi követelményt azonban a javaslat szerint „az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség ellátása is” helyettesítheti. Ez azt jelenti, hogy az a képviselő, aki legalább öt évet eltöltött a parlamentben, jogszerűen átülhet 2014-ben a járási hivatal élére. A hivatalvezető helyettesének viszont jogi, közgazdasági vagy közigazgatási végzettséggel kell rendelkeznie.
Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára korábban arról beszélt, hogy a megyei kormányhivatalok alá tartozó járások az államigazgatás legkisebb egységei lesznek. Ezek kialakításával pedig azt a célt tűzték ki, hogy a közigazgatáson belül szervezetileg is elválasszák egymástól az államigazgatási és önkormányzati feladatok ellátását.
23 körzet lesz a fővárosban
A kormánypárti képviselőcsoporton belül vita alakult ki a fővárosi körzetek beosztása kapcsán is, mivel a fővárosi polgármesterek kevesellték annak számát. Végül a fideszes polgármesterek akarata győzött, mivel 23 körzet alakul majd Budapesten, így a lehető legközelebb lesznek a hivatali szolgáltatások az emberekhez.
Az okmányirodák 2013. január 1-jével átkerülnek a járási hivatalokhoz – közölte még június 1-jén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára. Szabó Erika kiemelte: a járási rendszer kialakításának elsődleges célja, hogy „az állam a saját feladatait saját szervezetrendszerében végezhesse el”. a kormányváltáskor bürokratikus, átláthatatlan, széttagolt szervezetet örököltek, összesen harminchárom szakigazgatási szerv működött regionális vagy megyei szinten. Eddig tizennégy ilyen szervezetet már integráltak a kormányablakok rendszerébe – tette hozzá.
Magyar Péter a sajtóban hízeleg a nőknek, miközben valójában lenézi őket