A kötelezettségszegési eljárások, a levelezés az EKB-val, a fogalmi vita az IMF-fel és Simor András fizetése csak néhány mozzanata annak a folyamatnak, mely megelőzte a várva várt tárgyalásokat az EU-val és a valutaalappal. Az MNO csokorba szedte a legfontosabb lépéseket.
A magyar IMF–EU-tárgyalásokat a költség–haszon elemzés szabja meg, így ameddig nagyobb a politikai költsége a megállapodásnak, addig nem jutnak dűlőre a felek – fogalmazott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Úgy látja, maga a hiteltárgyalás ténye is kedvezően befolyásolja a forint árfolyamát, javítja az adósságmegújítás kondícióit, és opciót ad arra, hogy baj esetén mégis megegyezzünk. Szólt arról is, hogy a magyar adósság megújításának teljes ellehetetlenülése a jövőben nem valószínű, és kiteljesedő pénzügyi válság sem fenyeget.
A szakértő rámutatott arra, hogy a mostani magyar tárgyalási stratégiát nem lehet a törökhöz hasonlítani, ők addig húzták a megegyezést, ameddig a gazdaság fellendülése nem indult el, így már nem volt szükség a megállapodásra. „Magyar kártyajátékot fogunk látni, ahol a cél, hogy minél tovább maradjunk az asztalnál, és minél tovább legyenek lapok a kezünkben.” Török szerint ebben a stratégiában a nemzetközi szervezetek is partnerek lesznek, mivel nem érdekük, hogy „ránk borítsák az asztalt”. Akkor lehet gyors megállapodás a tárgyalóasztalnál, ha hirtelen negatív irányt venne a külső gazdasági környezet – tette hozzá.
Két órán át tárgyaltak az IMF delegáltjai a Magyar Nemzeti Bank épületében, majd távoztak – számolt be róla a helyszínről a Hír Televízió tudósítója. A televízió információi szerint a küldöttség az állami szervezetekkel és intézményekkel vizitál az egy hetes magyarországi tartózkodása során, de a politikai pártokkal nem terveznek találkozni. A Hír Televízió munkatársa elmondta még, hogy a korábban önmagukat a Bankcenter épületéhez láncolt és később előállított demonstrálókat a rendőrség őrizetbe helyezte, s továbbra is nagy erőkkel biztosítják az épületet.
Újabb mentőcsomag
Török nem számít arra, hogy a kormány befejezi a „kártyajátékot”, ha a piaci bizalom a jövőben is megmarad. A szakértő idén már nem számít kamatcsökkentésre, de a mostaninál gyengébb forintot jövendölt. A vezető elemző erre az évre egyszázalékos visszaesést jósol, jövőre pedig félszázalékos gazdasági bővülésre számít Magyarországon.
Jelen pillanatban Portugáliában a másodpiaci hozamok stabilan két számjegyűek, ami ilyen magas államadósság mellett fenntarthatatlan pályát eredményez – mondta el az MNO-nak Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője. Ismertetése szerint idén le fog járni az első csomag, és bár a költségvetés helyzete sokat javult, még mindig vaskos hiánya van, melyet muszáj valamiből fedezni, de ezt csak újabb mentőcsomaggal tudják megvalósítani. Portugáliában nem feltétlenül kell erőteljes intézkedésekre számítani, így ha a deficitcél teljesíthető, nem lesznek komoly lépések – véli az elemző.
Hosszabb távú stratégia kéne
Keszeg szerint az eurózóna válsága különböző mértékben hat a térségben, kettéváltak a növekedési trendek, mivel Szlovákia és Lengyelország jó eredményeket tud produkálni, míg Csehország, Románia és Magyarország leszakadóban van, ami fönn is fog maradni. Az idei és a jövő évben is Lengyelország lesz az éllovas, míg Csehországban és hazánkban is egy százalék alatt lesz a bővülés – hangsúlyozta a szakértő.
Rámutatott arra, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv kiadási oldala jól célozza a munkaerőpiac strukturális hiányosságait, de rövid távú intézkedésekkel nem lehet bezárni a versenyképességi ollót. Három–öt évre kitekintő stratégiával lehetne behozni a régiós lemaradásunkat – zárta szavait Keszeg Ádám.
Kínától függenek
Oroszország jövőbeli pozíciója az olajár emelkedésétől vagy csökkenésétől függ; mivel most a csökkenő trend jellemző, kevesebb pluszbevétellel rendelkezhet az ország a szükséges átalakításokhoz – fogalmazott Blahó Levente, a bank elemzője. Úgy látja, Oroszország óriási piaccal rendelkezik, de az ásványkincsek vagy az egyéb vállalatokkal való kapcsolatok fontosabbak voltak a külföldi cégek számára, mint a fogyasztói potenciál kihasználása. Jelenleg befektetési szempontból több jobb hozammal rendelkező állam van, mint az orosz – tette hozzá.
Brazília kapcsán úgy fogalmazott, hogy nagyrészt Kína-függő, aminek oka az olcsó nyersanyagokban keresendő, de mivel az ázsiai ország átalakul, nincs szüksége olyan mértékű importra, mint korábban. Blahó szerint alternatív bevételi forrást kell keresnie a dél-amerikai országnak, ha a jövőben is meghatározó szerepet akar játszani. Indiát nagyon magas infláció, alacsony ipari termelés jellemzi, éppen ezért a várt dinamizmus nem fog eljönni, ráadásul a reformokat sokkal nehezebb végrehajtani a politikai rendszer miatt – mondta Blahó Levente.
Az MNB-ben is fogadták az IMF-delegációt
A Magyar Nemzeti Bank vezetése kedd délután fogadta a Nemzetközi Valutaalap delegációját – erősítette meg a távirati iroda értesülését az MNB. A jegybankelnök kedd délelőtt az MNB épülete előtt más ügyben várakozó újságírók azon kérdésére, hogy van-e mondanivalója az IMF delegációja számára, azt válaszolta, van, de ez nem az első tárgyalásnak lesz a kérdése. Mint hozzáfűzte, arról fog beszélni a delegáció tagjaival, amiről kérdezik. Kérdésre válaszolva Simor András azt mondta, nem tudja, hogy szóba kerül-e a jegybanktörvény a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap közötti tárgyalásokon.
Nyolc hónap után jött az áttörés – kisebb lett a kockázat
Első alkalommal csökkent az idén a 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós hozama 7,00 százalék alá, és a magyar országkockázati árazás is 500 bázispont alá süllyedt kedden. A kincstárjegyhozam egészen pontosan nyolc hónappal ezelőtt volt utoljára 7,00 százalék alatt, amikor a kormány bejelentette, új típusú együttműködésről kezd tárgyalásokat a Nemzetközi Valutalappal (IMF). Bővebben >>>
