A jelenleg érvényben lévő földvásárlási moratóriumnak köszönhetően külföldi magánszemélyek és jogi személyek nem juthatnak magyar termőföldhöz. 2014. május 1-jével azonban lejár a korlátozás, ezért fontos, hogy addigra a kormány egy olyan jogszabályi környezetet teremtsen, amelyben nem kerül sor a tömeges értékesítésre. Ennek kapcsán Darák Péter, a Kúria elnöke úgy fogalmazott, hogy a leendő magyar szabályozásnak illeszkednie kell az uniós jogrendbe. – Örömteli, hogy az előkészítés időben megkezdődött, a kormány nyilvánosságra hozta a földtörvénnyel kapcsolatos vitaanyagát – mondta.
Az egész kérdés értelmezéséhez először érdemes a nemzetközi színtérre is kitekinteni, hogy világosan lássuk, mi a tétje, annak hogy magyar kézben maradjon a föld. Az utóbbi években a világban ugrásszerűen megnőtt a globális termőföldkereslet a magánszektor és a kormányok részéről egyaránt. 2001 és 2011 között több mint 227 millió hektár termőföldet értékesítettek vagy adtak bérbe hosszú távra világszerte – elsősorban külföldi beruházóknak. A gazdát cserélt földbirtokok együttesen jóval meghaladják az Európai Unió mezőgazdasági területeinek nagyságát, amely összességében mintegy 183,8 millió hektár.
Van már negatív példa
A legnagyobb – akár millió hektáros nagyságrendű – ügyletek mögött a gazdagabb országok kormányai, továbbá magánbefektetői körök, bankok és pénzintézetek állnak. A földvásárlás hátterében tetten érhető a spekulációs szándék, de történhet stratégiai céllal is, amely a nemzeti élelmezésbiztonság megteremtését szolgálja. A fejlődő országokban világszerte több mint egymilliárd embernek nincs hivatalosan bejegyzett joga az általa művelt földhöz.
A föld jövőbeli sorsa kapcsán sokan a legrosszabb példaként a hazai cukoripar „elkótyavetyélését” hozzák föl. Mint arra az Országgyűlés cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottságának jelentése rámutatott, a Németh Miklós vezette kormány felelőssége, hogy elindult a spontán privatizáció és az ebből eredő állami vagyonvesztés. A bizottság emlékeztet arra, hogy a privatizáció eredményeképpen a Magyarországon működő 12 cukorgyár közül a 7 korszerűbb egység 1991-re „egyenlőtlen feltételekkel külföldi tulajdonba került”.
Megállapította a vizsgálóbizottság azt is, hogy a magyar agrárvezetés és a kormányzat részéről 2004–2006-ban „teljesen elhibázott stratégia volt az, hogy pusztán az EU-s tárgyalási folyamatra koncentráltak (ahol biztosan tudható volt, hogy maximum csak kisebb részsikereket lehet majd elérni), és ezzel párhuzamosan a külföldi gyárak tulajdonosaira kifejtett informális nyomásgyakorlástól teljes mértékben eltekintettek mind a cukorreform tárgyalásai alatt, mind pedig utána”.
700 nyertes
A második Orbán-kormány már a 2011-ben bemutatott Darányi Ignác-tervben megfogalmazta, hogy szükséges a földtörvény további módosítása az üzemszabályozásra, a földvédelemre, a földvásárlási és földbérleti szabályokra, a zsebszerződések felszámolására, a birtokrendezésre, a mezőgazdasági termőterületeket veszélyeztető zöldmezős beruházások korlátozására tekintettel. A hazai termőföld megvédése érdekében került sor a földhaszonbérleti pályázatok meghirdetésére is.
Ennek keretében 65 ezer hektár állami földet hirdettek meg 20 évre, amelyből 17 ezret osztottak ki eddig 700 családi vállalkozásnak. Az ellenzék négy-öt ügy alapján indított támadást a program ellen, oligarcháknak nevezték a nyerteseket, de eddig büntetőeljárás egyetlen esetben sem indult. A kormány célja a haszonbérleti pályázatokkal egyértelműen a magyar föld hazai kézben tartása, amit tovább erősít a kis- és középbirtokosok támogatásával.
Kik szítják a feszültséget?
Az ellenzéki oligarcházás kapcsán Bács-Kiskun megyei gazdák nyílt levélben fordultak Szabó Rebeka LMP-s képviselőhöz, kérve, hallgassa meg őket is, mielőtt vádaskodik. A nyílt levelet megfogalmazó polgárok szerint a képviselő asszony egyiküket sem kereste meg vádjai megfogalmazása előtt, hogy érdeklődjön gazdálkodási múltjukról. Hozzátették: környezetükben vannak olyanok, akik az előző kormány kedvezményezettjei voltak, s most furcsa számukra, hogy nem ők nyertek. Meglátásuk szerint ők azok, akik feszültséget szítanak a gazdatársadalomban.
A Darányi Ignác-terv egyik eleme, hogy a Tanyafejlesztési program finanszírozására mintegy 1,5 milliárd forint fordítható az idén, szemben a tavalyi 1 milliárd forinttal, jövőre pedig ez a forrás várhatóan már megközelíti a 2 milliárd forintot. Ezzel a lépéssel egyben a vidék népességmegtartó erejét is javítani kívánja a kabinet.
Komoly szerepet játszhat az állam
Becslések szerint 80-100 ezer hektár termőföld is visszakerülhet köztulajdonba a volt állami nagygazdaságoktól, ezzel kapcsolatban zajlik a tárgyalások előkészítése – mondta el július 4-én a Magyar Nemzetnek Szabó Csaba kiemelt földügyekért felelős miniszteri biztos. A mintegy 124 volt állami gazdaságból létrejött jogutód cégek különböző átalakulásokon mentek keresztül, felaprózódtak, emiatt előreláthatólag legalább kétszáz céggel kell majd felvenni a kapcsolatot – hangsúlyozta Szabó.
A termőföld védelmének legfontosabb eleme az új földtörvényben fog majd megjelenni. A tervezetben egyelőre az szerepel, hogy a termőföldet az tulajdonolhassa vagy vehesse haszonbérbe, aki megműveli, vagyis a földműves. A másik sarokpont pedig, hogy a földet meg kell védeni a bel- és külföldi spekulánsoktól. A zsebszerződések megakadályozására egy önkéntes bevallásra alapuló törvény születne.
Ennek lényege, hogy ki-ki egy adott határidőig nyilatkozhatna arról, milyen földterülettel rendelkezik. A bevallás elmulasztása a földterületek állami tulajdonba vételét vonná maga után. Egy esetleges csalás esetén pedig büntetőjogi felelősségre vonásra is lehetőség volna. A földtulajdon mozgásának hatósági engedélyhez kötése lehetővé teszi, hogy a magyar állam – más uniós országok gyakorlatához hasonlóan – komoly szerepet játsszon a belföldi magyar termőföldpiacon.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter szagmintát vesz
