Magyarország jövője a tét

Óriási küzdelem zajlik a hazai termőföldért, a kormány célja, hogy 2014-et követően ne kerüljön külföldi kézbe a föld nagy része.

Kovács András
2012. 07. 08. 18:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jelenleg érvényben lévő földvásárlási moratóriumnak köszönhetően külföldi magánszemélyek és jogi személyek nem juthatnak magyar termőföldhöz. 2014. május 1-jével azonban lejár a korlátozás, ezért fontos, hogy addigra a kormány egy olyan jogszabályi környezetet teremtsen, amelyben nem kerül sor a tömeges értékesítésre. Ennek kapcsán Darák Péter, a Kúria elnöke úgy fogalmazott, hogy a leendő magyar szabályozásnak illeszkednie kell az uniós jogrendbe. – Örömteli, hogy az előkészítés időben megkezdődött, a kormány nyilvánosságra hozta a földtörvénnyel kapcsolatos vitaanyagát – mondta.

Az egész kérdés értelmezéséhez először érdemes a nemzetközi színtérre is kitekinteni, hogy világosan lássuk, mi a tétje, annak hogy magyar kézben maradjon a föld. Az utóbbi években a világban ugrásszerűen megnőtt a globális termőföldkereslet a magánszektor és a kormányok részéről egyaránt. 2001 és 2011 között több mint 227 millió hektár termőföldet értékesítettek vagy adtak bérbe hosszú távra világszerte – elsősorban külföldi beruházóknak. A gazdát cserélt földbirtokok együttesen jóval meghaladják az Európai Unió mezőgazdasági területeinek nagyságát, amely összességében mintegy 183,8 millió hektár.

Van már negatív példa

A legnagyobb – akár millió hektáros nagyságrendű – ügyletek mögött a gazdagabb országok kormányai, továbbá magánbefektetői körök, bankok és pénzintézetek állnak. A földvásárlás hátterében tetten érhető a spekulációs szándék, de történhet stratégiai céllal is, amely a nemzeti élelmezésbiztonság megteremtését szolgálja. A fejlődő országokban világszerte több mint egymilliárd embernek nincs hivatalosan bejegyzett joga az általa művelt földhöz.

A föld jövőbeli sorsa kapcsán sokan a legrosszabb példaként a hazai cukoripar „elkótyavetyélését” hozzák föl. Mint arra az Országgyűlés cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottságának jelentése rámutatott, a Németh Miklós vezette kormány felelőssége, hogy elindult a spontán privatizáció és az ebből eredő állami vagyonvesztés. A bizottság emlékeztet arra, hogy a privatizáció eredményeképpen a Magyarországon működő 12 cukorgyár közül a 7 korszerűbb egység 1991-re „egyenlőtlen feltételekkel külföldi tulajdonba került”.

Megállapította a vizsgálóbizottság azt is, hogy a magyar agrárvezetés és a kormányzat részéről 2004–2006-ban „teljesen elhibázott stratégia volt az, hogy pusztán az EU-s tárgyalási folyamatra koncentráltak (ahol biztosan tudható volt, hogy maximum csak kisebb részsikereket lehet majd elérni), és ezzel párhuzamosan a külföldi gyárak tulajdonosaira kifejtett informális nyomásgyakorlástól teljes mértékben eltekintettek mind a cukorreform tárgyalásai alatt, mind pedig utána”.

700 nyertes

A második Orbán-kormány már a 2011-ben bemutatott Darányi Ignác-tervben megfogalmazta, hogy szükséges a földtörvény további módosítása az üzemszabályozásra, a földvédelemre, a földvásárlási és földbérleti szabályokra, a zsebszerződések felszámolására, a birtokrendezésre, a mezőgazdasági termőterületeket veszélyeztető zöldmezős beruházások korlátozására tekintettel. A hazai termőföld megvédése érdekében került sor a földhaszonbérleti pályázatok meghirdetésére is.

Ennek keretében 65 ezer hektár állami földet hirdettek meg 20 évre, amelyből 17 ezret osztottak ki eddig 700 családi vállalkozásnak. Az ellenzék négy-öt ügy alapján indított támadást a program ellen, oligarcháknak nevezték a nyerteseket, de eddig büntetőeljárás egyetlen esetben sem indult. A kormány célja a haszonbérleti pályázatokkal egyértelműen a magyar föld hazai kézben tartása, amit tovább erősít a kis- és középbirtokosok támogatásával.

Kik szítják a feszültséget?

Az ellenzéki oligarcházás kapcsán Bács-Kiskun megyei gazdák nyílt levélben fordultak Szabó Rebeka LMP-s képviselőhöz, kérve, hallgassa meg őket is, mielőtt vádaskodik. A nyílt levelet megfogalmazó polgárok szerint a képviselő asszony egyiküket sem kereste meg vádjai megfogalmazása előtt, hogy érdeklődjön gazdálkodási múltjukról. Hozzátették: környezetükben vannak olyanok, akik az előző kormány kedvezményezettjei voltak, s most furcsa számukra, hogy nem ők nyertek. Meglátásuk szerint ők azok, akik feszültséget szítanak a gazdatársadalomban.

A Darányi Ignác-terv egyik eleme, hogy a Tanyafejlesztési program finanszírozására mintegy 1,5 milliárd forint fordítható az idén, szemben a tavalyi 1 milliárd forinttal, jövőre pedig ez a forrás várhatóan már megközelíti a 2 milliárd forintot. Ezzel a lépéssel egyben a vidék népességmegtartó erejét is javítani kívánja a kabinet.

Komoly szerepet játszhat az állam

Becslések szerint 80-100 ezer hektár termőföld is visszakerülhet köztulajdonba a volt állami nagygazdaságoktól, ezzel kapcsolatban zajlik a tárgyalások előkészítése – mondta el július 4-én a Magyar Nemzetnek Szabó Csaba kiemelt földügyekért felelős miniszteri biztos. A mintegy 124 volt állami gazdaságból létrejött jogutód cégek különböző átalakulásokon mentek keresztül, felaprózódtak, emiatt előreláthatólag legalább kétszáz céggel kell majd felvenni a kapcsolatot – hangsúlyozta Szabó.

A termőföld védelmének legfontosabb eleme az új földtörvényben fog majd megjelenni. A tervezetben egyelőre az szerepel, hogy a termőföldet az tulajdonolhassa vagy vehesse haszonbérbe, aki megműveli, vagyis a földműves. A másik sarokpont pedig, hogy a földet meg kell védeni a bel- és külföldi spekulánsoktól. A zsebszerződések megakadályozására egy önkéntes bevallásra alapuló törvény születne.

Ennek lényege, hogy ki-ki egy adott határidőig nyilatkozhatna arról, milyen földterülettel rendelkezik. A bevallás elmulasztása a földterületek állami tulajdonba vételét vonná maga után. Egy esetleges csalás esetén pedig büntetőjogi felelősségre vonásra is lehetőség volna. A földtulajdon mozgásának hatósági engedélyhez kötése lehetővé teszi, hogy a magyar állam – más uniós országok gyakorlatához hasonlóan – komoly szerepet játsszon a belföldi magyar termőföldpiacon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.