Maradnak a rendőri akciók

Jogilag aggályosnak tartják a fokozott ellenőrzéseket.

Szemán László
2016. 07. 04. 4:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még mindig 3-as (közepes) terrorfokozat van érvényben hazánkban annak ellenére, hogy a rendvédelmi szerveknek és a titkosszolgálatoknak továbbra sincs információjuk Magyarországot fenyegető konkrét terrortámadásról. A 3-as fokozatot a tavaly november 13-i párizsi robbantások nyomán vezették be. Elsősorban ennek tulajdonítható, hogy Papp Károly országos rendőrfőkapitány múlt pénteken szeptember 30-ig meghosszabbította a még 2015. szeptember 14-én elrendelt fokozott közbiztonsági akciót, közismert nevén fokozott ellenőrzést az ország egész területére „a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése és megszakítása érdekében”.

Lapunk kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) – konkrétumok említése nélkül – az alaptörvényre hivatkozott a meghosszabbítással kapcsolatban. Azt írták: „A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.” Idézték továbbá a rendőrségről szóló törvényt, amely szerint a rendőrség feladata többek között a közrend, a közbiztonság fenntartása, valamint idegenrendészeti és menekültügyi feladatok ellátása. A fokozott rendőri ellenőrzés azonban ennél többet jelent, hiszen az akció során bárkit, bármikor, bárhol ellenőrizhetnek, ruházatát, járművét átkutathatják. Pedig alapvetően csak jogsértő magatartás gyanúja esetén tehetnék. A Magyar Helsinki Bizottság évekkel ezelőtt már kérte a vonatkozó jogszabályok alkotmánybírósági felülvizsgálatát, mivel szerinte a fokozott ellenőrzés nem felel meg a jogbiztonság elvének. „A fokozott ellenőrzés lényege, hogy annak elrendelése esetén a rendőrség által meghatározott területen és időtartamon belül bárki igazoltatható, az elvégzőnek nem is kell mérlegelnie az igazoltatás szükségességét alátámasztó körülményeket. Amellett, hogy az igazoltatás ezen formája egyáltalán nem bizonyult hatékonynak a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés tekintetében, a szabályozással szemben komoly alkotmányossági aggályok is felvethetők” – írta az emberi jogi szervezet. Az utóbbi években történt olyan fokozott ellenőrzés, amelyről a Független Rendészeti Panasztestület mondta ki, hogy jogsértő volt. Ez a fajta igazoltatási gyakorlat nemzetközi szabályokba is ütközhet.

A rendőrség ráadásul nem tud számot adni konkrét eredményekről a fokozott közbiztonsági akciók kapcsán. Az ORFK lapunknak azt írta: „Ellenőrzés elrendelése nem jelent egyet a rendőri ellenőrzések számának megnövekedésével, azonban jogalapot biztosít azoknak az ország teljes közigazgatási területén történő végrehajtásához. Ez a rendőri intézkedési forma nem generálja nagyobb rendőri erők közterületre történő vezénylését, azonban célzottabbá teszi a szolgálatban lévő állomány tevékenységét.”

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.