Recesszióban az olasz gazdaság
Az olasz statisztikai hivatal, az Istat szerdán közölte, hogy az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság a harmadik negyedévben. A hivatal szerint a visszaeséshez a fogyasztás és a beruházások csökkenése is hozzájárult. Chiara Corsa, az UniCredit Bank elemzője elmondta, hogy 0,6 százalékos visszaesésre számít a negyedik negyedévben. A bankház idén 0,6 százalékos GDP-növekedést vár, de Corsa szerint jövőre már recesszióba fordul az olasz gazdaság: 2012-re 0,3 százalékos visszaesést vár. Corrado Passera olasz ipari miniszter az előző héten már arról beszélt, hogy Olaszország gazdasága immár recesszióba került.
Az olasz kormány 2012-ben 0,4 százalékos visszaesésre számít, mely sokak szerint igen optimista becslés. A Mario Monti vezette szakértői kormány 30 milliárd eurós megszorítócsomagot fogadott el a múlt héten. Céljuk, hogy „megmentsék Olaszországot” az adósságválságtól. A megszorító intézkedések között megtalálható a vagyonadó megnövelése, a nyugdíjkorhatár kitolása, valamint az adókikerülés elleni küzdelem is. Továbbá Monti is tett egy gesztust: kész lemondani miniszterelnöki fizetéséről.
Spanyolország vagy Olaszország lehet a következő áldozat
Elemzői vélemények:
Capital Economics
Ezek a folyósítások elősegíthetik a kiújulóban lévő hitelpiaci feszültségek kezelését és a banki hitelezést, de az kétséges, hogy az eurójegybanki művelet a valutauniós szuverén adósságválságot is enyhíteni fogja azáltal, hogy az EKB-forrásból a bankok nagy mennyiségben vásárolnak az európeriféria államkötvényeiből. A bankok az utóbbi hónapokban éppenséggel inkább leépítik a portfólióikban lévő szuverén adósságot – hangsúlyozták a cég londoni elemzői. Ha az EKB-kihelyezések zöme mégis európerifériális állampapírokba áramlana, a szóban forgó összegek akkor sem helyettesítik azokat a sokkal nagyobb vásárlásokat vagy garanciákat, amelyeket a piac magától az EKB-tól remél.
Fitch Ratings
A hitelminősítő véleménye szerint az EKB-nak aktívabban és határozottabban szerepet kellene vállalnia a potenciálisan illikvid, de fizetőképes országokat fenyegető, önmegvalósító likviditási válságok kockázatainak enyhítésében. A december 8–9-ei EU-csúcs nyomán – amelyen a piac reményei ellenére nem született döntés az EKB szuverén kötvényvásárlásainak nagyarányú kiterjesztéséről – arra a következtetésre jutott, hogy az euróövezeti válság átfogó megoldása „technikailag és politikailag elérhetetlen”.
Ernst & Young
A pénzügyi tanácsadó és könyvvizsgáló csoport szerint a valutaunió felbomlása „nagyon magas költségekkel járna” Európában és a világgazdaság egészében, ezért „valószínűnek tűnik”, hogy ha az EKB vállalná az utolsó hitelezői mentsvár szerepét, az kevesebbe kerülne, mint az eurótérség szétesése. Ha az eurójegybank a következő két évben például ezermilliárd euró körüli értékben vásárolna fizetőképes euróövezeti kormányok illikvid kötvényeiből a piacon, az még mindig csak az éves euróövezeti GDP-érték 10 százalékának felelne meg, jóllehet a 2009 óta végrehajtott brit és amerikai monetáris mennyiségi enyhítési programok a két ország hazai össztermékének 14, illetve 17 százalékát teszik ki.
(MTI)
Elemzők szerint az olasz gazdaság igen nehéz idők előtt áll. „Az olasz GDP csökkenése az idei harmadik negyedévtől kezdve előreláthatólag tovább folytatódik, s az elkövetkezendő két évben még nagyobb lehet a visszaesés mértéke, köszönhetően egy sor megszorító intézkedésnek, valamint a fogyasztói és befektetői bizalmatlanságnak” – mondta Megan Greene, a Roubini Global Economics vezető elemzője.
Igen komoly adósságproblémákkal küzd Görögország, Portugália és Írország is. Ezen országok korábban már részesültek uniós mentőcsomagokból – az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) mintegy 190 milliárd euróval járult hozzá megsegítésükhöz –, s félő, hogy Olaszország és/vagy Spanyolország lehet az euróválság következő áldozata.
Az Eurostat 2011 második negyedéves adatai szerint Görögország 340, Portugália 184, Írország 159, Spanyolország 703, míg Olaszország 1902 milliárd eurós adósságállományt görget maga előtt.
Az EKB besegített a bankoknak
Üdvözölendő az Európai Központi Bank segítsége, mely szerint az EKB 489,19 milliárd eurót helyez ki banki likviditási eszközként, de Nicolas Sarkozy francia államfő szerint is valószínűtlen, hogy Európa hitelintézetei éppen az olasz vagy a spanyol államkötvényekbe fektetnék a tenderen lehívott keretüket. Sarkozy a kockázatcsökkentés érdekében tőkeemelést, valamint az üzleti hitelezést sürgette.
„Ez az intézkedés talán segíthet az újabb hitelpiaci feszültségek kezelésében, valamint a banki hitelezésben. Ugyanakkor mi továbbra is szkeptikusak vagyunk, hogy ez a beavatkozás könnyíteni fog-e a szuverén adósságválság hatásain” – érvelt Jonathan Loynes, a Capital Economics vezető közgazdásza.
Az olasz bankszövetség (ABI) szerint a hitelintézetek nem fogják növelni kitettségüket a szuverén adósságállományok terén, mivel az Európai Bankhatóság (EBA) szabályozása ezt tiltja. „Az EBA szabályai nem teszik lehetővé szuverén kötvények vásárlását, így hiába az EKB egyébként fontos likviditási injekciója, de ez az államadósságok finanszírozására nem felhasználható” – mondta az ABI főigazgatója, Giovanni Sabatini.
A Royal Bank of Scotland elemzői szerint ténylegesen 200 milliárd euró kerülhet a pénzügyi rendszerbe. „A legfontosabb kérdés most az, hogy ezt a nettó likviditást, mely közel 200 milliárd eurót tesz ki, mire is fogják használni a bankok: szuverén kötvényeket vásárolnak, hiteleznek a gazdaságnak, vagy pedig ebből fizetik lejáró kötvényeiket” – mondta a skót bank közgazdásza, Nick Matthews.
