Kizárt az a forgatókönyv

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint jól halad a hiánycél tartásának előkészítése.

A Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette: a Széll Kálmán-terv világos útmutatást adott arról, hogy mely területeken vannak hatékonysági tartalékok az állami feladatellátásban. Ezek a fő területek a foglalkoztatás és munkaerőpiac, a gyógyszerkassza, az állami és önkormányzati finanszírozás, valamint a közösségi közlekedés.

Vannak olyan területek, ahol az intézkedések véglegesítése nem történt meg – például a közösségi közlekedésnél –, így a tervtől várt megtakarítások még elmaradnak az eredeti feltevések szerinti, 2012-ben 550 milliárdot, 2013-ban 902 milliárdot kitevő összegtől – ismertették.

Követi az eseményeket és igazodik a realitásokhoz

Az említett fő beavatkozási területek változatlansága mellett a konkrét intézkedések tartalma követi az eseményeket és igazodik a realitásokhoz, több esetben új javaslatok is születnek – derül ki a közleményből.

Lehetőség van a korábban 2013-ban elindítani tervezett változások előrehozására is – tette hozzá a minisztérium és megerősítette: egyelőre nem eldöntött, milyen nagyságrendű lépések meghozatalára kerül sor.

A kormány eddigi intézkedései – összhangban a nemzetközi elvárásokkal, de saját törekvéseivel is – túlnyomóan a kiadásokat célozták, és ez a szándék a továbbiakban is – válaszolta az NGM.

A kormányszóvivő az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn este kizártnak tartotta azt a forgatókönyvet, hogy az Ecofin június végén ne helyezze hatályon kívül a Magyarországot megillető kohéziós források felfüggesztését. Korábban Giró-Szász András az MNO-nak ishasonlóan nyilatkozott. Lapunknak úgy értékelt, technikai kérdés a kiigazítások megtétele. Júniusra teljesíthetőek az Európai Bizottság által kért változtatások.

Egyszerűen megoldandó feladat

Giró-Szász András „egyszerűen megoldandó feladatnak” nevezte az uniós pénzügyminiszterek által elvárt kiigazító lépéseket. Mint kifejtette, egy 13-14 ezer milliárdos költségvetésben 140 milliárdról vagy még annál is kevesebbről, mintegy félszázalékos (70-100 milliárd forint) közötti korrekcióról van szó attól függően, hogy strukturális vagy egyszeri intézkedésekről beszélnek. Ezeknél jóval jelentősebb mértékű intézkedésekről rendelkezik a Széll Kálmán-terv – mondta.

Mint ismert, az uniós országok pénzügyminiszterei március 13-án hagyták jóvá a Magyarországot megillető kohéziós, vagyis felzárkóztatási források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik.

Kiálltak Magyarország mellett

Akkor az ülés után újságíróknak nyilatkozva Matolcsy György megerősítette, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik. „Első ízben tapasztaltam miniszterként, hogy az EU-tagállamok legalább kétharmada kiállt Magyarország nemzeti érdekei mellett” – fogalmazott a magyar nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: a magyar nemzeti érdekek és az európai uniós értékek szempontjából egyaránt ésszerű megoldás megszüntette a Magyarországgal szemben sokak által alkalmazott kettős mércét is. Úgy vélte, az ülésen elismerték azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország az államadósság csökkentésében, a szigorú költségvetési politikában, az EU-átlag fölötti gazdasági növekedésben és a bővülő foglalkoztatásban elért.

Nem mellékesen az Európai Unióban mindössze négy tagállam képes tartani magát a Stabilitási és Növekedési Paktumhoz.

Korábban lengyel oldalról is megvilágítottuk a történések mivoltát. Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter szerint a kohéziós pénzekkel kapcsolatos döntéshozatalban nem sikerült eloszlatni azt a kételyt, hogy Brüsszel kettős mércét használ, más megítélés alá helyezi az euróövezeti és az övezeten kívüli tagállamokat.

Főként külföldi cégek profitálnak

A témával kapcsolatban a Magyar Nemzet is cikkezett. Az írásból az derült ki, hogy főként külföldi cégek profitálnak a közép-európai uniós országok kohéziós támogatásaiból, egy Lengyelországban készített tanulmány alapján. A tanulmányt egyébként a lengyel fejlesztési minisztérium készíttette a kohéziós, azaz felzárkóztatási források felhasználásáról. Lóránt Károly közgazdász elmondása szerint „nincsenek statisztikák arról, hogy milyen nemzetiségű cégek használják fel a támogatásokat”. Azt azonban hangsúlyozta: sok mindent elárul, hogy becslések szerint Franciaországban 90 százalékban hazai cégek nyernek a közbeszerzéseken, miközben hazánkban csupán felerészben van ez így.