A kis cégekben rejlik a megoldás?

A múlt örökségei miatt nehéz helyzetben van a kormány, amikor új munkahelyeket kíván teremteni. Komoly eredmény, hogy sikerült megállítani a foglalkoztatás csökkenését.

PR
2012. 05. 26. 3:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lezárult a mikro-, kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtő beruházásait támogató pályázat, amelynek 10 milliárd forintos keretére 10,4 milliárd forint támogatási igény érkezett. A támogatásból 5500 új állás jöhet létre – jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán.

Varga Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője hétfőn azt mondta, a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) részére a kormány hazai és nemzetközi forrásokból hosszú távú mikrohitelezési programokat dolgoz ki. Varga szerint a kkv-szektornak fontos szerepe van a gazdaságélénkítésben, hiszen Magyarországon a működő vállalkozások több mint a 99 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, ugyanakkor 74 százalékos arányt képviselnek a foglalkoztatásban.

Ismert, a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítésére elindította a beszerzési kedvezményt biztosító szolgáltatását a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által alapított VOSZ-BESZ Zrt.

Magyarország köztes helyzetben van, hiszen a munkabérek és a mennyiségi termelés terén nem kelünk versenyre Kínával, ugyanakkor befektetőként sem vagyunk képesek megjelenni a globális piacon. Ilyen körülmények között, ha növelni akarjuk a foglalkoztatottságot, olyan területekre kell koncentrálni, ahol egyelőre nem rúg labdába a Távol-Kelet – húzta alá a lapnak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint az autógyártás, az informatikai és gépipari alkatrészek előállítása, az új infokommunikációs technológiák fejlesztése, valamint az egészségipari szolgáltatások lehetnek a kitörési pontok. A foglalkoztatás bővítésében kiemelten fontosnak nevezte továbbá a hagyományosan komoly élőmunkát igénylő területek – az agrárium és az élelmiszeripar – növekvő súlyát is. Az MKIK elnöke nagyon komoly eredménynek nevezte, hogy míg az Európai Unióban csökken a foglalkoztatottság, addig nálunk húsz év után sikerült trendfordulót elérni; az elmúlt időszak tapasztalatai alapján évi 30 ezer fővel nőhet a dolgozók száma.

Nem kell más, mint hogy a kormány elhatározza magát azon döntések mellett, amelyek szükségességéről a gazdaság szereplőivel már két évvel ezelőtt is egyetértettek – véli Csath Magdolna közgazdász. Szavai szerint a kabinetet az államháztartási hiány három százalék alá csökkentése, a Széll Kálmán-terv célkitűzései térítették el a kis- és közepes vállalkozások (kkv) érdemi támogatásától, noha ez az egyetlen szektor, ahol tényleges bővülés érhető el. Csath szerint szükség volna egy olyan, döntési joggal is felhatalmazott kormánytisztviselőre, aki minisztériumoktól függetlenül képviselné a kisvállalkozások érdekeit, a forráshiány miatt ugyanis az előző két évben is tömegesen mentek tönkre ilyen cégek.

További részletek a Magyar Nemzet május 26-i számában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.