Valódi strukturális átalakítás ment végbe a foglalkoztatáspolitikában, kész van az új jogszabályi környezet – így a Munka törvénykönyve (Mt.), és a szakképzési törvény –, amely segíti a foglalkoztatás bővülését, és ma már jobban megéri dolgozni, mint a szociális ellátó rendszer kiskapuit keresni – mondta Czomba Sándor.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt húsz hónapban folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak létszáma, ez pedig mindenképpen pozitív, különösen a vártnál gyengébb gazdasági növekedés közepette. A kormány számára a legfontosabb feladat az volt, hogy olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket hajtson végre, amellyel nemcsak a bruttó hazai terméket (GDP), hanem a foglalkoztatást is növelni tudja – jelezte Czomba Sándor. Elmondta, hogy míg az Európai Unióban az elmúlt két évben 0,2 százalékponttal csökkent a foglalkoztatottak aránya, addig Magyarországon 0,4 százalékponttal emelkedett.
Ösztönzik a fejlesztést
A Nemzeti Foglalkoztatási Alapban a kormány jelentősen növelte a munkahelyteremtő beruházásokra fordítható összegeket: míg 2010-ben 2 milliárd, 2011-ben 5 milliárd, addig 2012-ben már 10 milliárd forintos keret állt rendelkezésre, és egyértelműen sikeres a pályázat, a támogatási igények meghaladták a rendelkezésre álló keretet – emelte ki Czomba Sándor. Úgy vélekedett: ez azt mutatja, hogy a válság ellenére is vannak olyan vállalkozások, amelyek tudnak és akarnak fejleszteni. Az pedig különösen örvendetes, hogy a hátrányos helyzetű térségek kis- és közepes vállalkozásai a legnagyobb fogyasztók.
Az államtitkár elmondta: a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását hazai és európai uniós forrásokkal, valamint a különféle Start-kártyák nyújtotta szociális hozzájárulási adókedvezményekkel célzottan segítik. A Start-kártya rendszer jól működik, segíti a pályakezdő fiatalok, a gyesről, gyedről visszatérők, a tartós munkanélküliek, az 50 éven felüliek, valamint a megváltozott munkaképességűek és alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedését – hangsúlyozta Czomba Sándor.
Csökkentenék a terheket
Elmondta, hogy 2013-ban bevezetnek egy új, a szakképzettséggel nem rendelkezők foglalkoztatását segítő szociális hozzájárulási adókedvezményt. Az államtitkár hozzáfűzte, hogy uniós forrásból is számos programot hirdettek meg. Erre példaként említette a fiatalok önfoglalkoztatóvá válását célzó uniós pályázatot, és elindult a munkahelyi családi napközik létesítésére kiírt pályázat is.
Kifejtette, hogy a kormány célja a munkára rakódó terhek csökkentése, de a jelenlegi gazdasági helyzetben csak néhány százalékpontos szociális hozzájárulási adócsökkentést lehetne végrehajtani, ezzel pedig – az eddigi tapasztalatok alapján – nem lehet érdemi foglalkoztatásbővülést elérni, a költségvetés bevételi oldalán viszont az intézkedés komoly lyukat ütne.
Fontos az új törvénykönyv
Az utóbbi két év foglalkoztatáspolitikai lépései közül kiemelte, hogy az előző, 20 éves kódex után új Munka törvénykönyve lép hatályba július elsején. Czomba Sándor szerint az új Mt. önmagában nem teremt munkahelyeket, de olyan környezetet biztosít, amely segíti a foglalkoztatás bővülését. A minimálbér differenciálása kapcsán azt mondta: a területi alapú különbségtételt nem, de az életkor és szolgálati idő szerinti differenciálás lehetőségét megvizsgálja a kabinet.
A kormány azt is fontosnak tartja, hogy a gazdaság fellendülésének időszakára megfelelő képzettségű emberek álljanak rendelkezésre; ezért született meg az új szakképzési törvény, amely gyakorlatorientálttá teszi a képzési rendszert. Úgy vélekedett, hogy a közismereti tárgyak részarányának csökkentése a szakiskolai képzésben nem okoz hátrányt a diákoknak. Rámutatott: elsősorban az általános iskolai képzésben kell rendet tenni.
Nem „dőlhetünk hátra”
2011-ben még a foglalkoztatáspolitikai államtitkársághoz tartoztak a közfoglalkoztatási programok. Ezek kapcsán Czomba Sándor kiemelte, hogy minden erőt és energiát a versenyszférában létrejövő új munkahelyekre kell koncentrálni, a közfoglalkoztatás pedig azokban a térségekben segíthet, ahol a segély alternatívájaként jelenhet meg az értékteremtő közmunka. Jelezte azt is, hogy fontosnak tartja a közmunka összekapcsolását képzéssel annak érdekében, hogy a résztvevők használható tudást szerezzenek, ne úgy lépjenek ki a programból, ahogy beléptek.
A bérkompenzáció, amelyre az adójóváírás kivezetése miatt volt szükség a nettó bérek szinten tartásához, sikeresen működik – hangsúlyozta Czomba Sándor. Az érintettek háromnegyede már megkapta a bérkompenzációt, és a munkaadókkal közösen azon dolgoznak, hogy ez az arány még tovább növekedjen.
Szólt arról is, hogy 2010 augusztusától a kormány hatékonyabbá, életszerűbbé tette az egyszerűsített foglalkoztatás rendszerét, amelynek köszönhetően egy év alatt megduplázódott, 520 ezerre nőtt az így foglalkoztatott munkaerő létszáma, az idén pedig – bár még nincs szezon – az eddigi adatok alapján további növekedés várható. „Bár sok mindent megtettünk, mégsem dőlhetünk hátra, hiszen nagyon sok olyan, dolgozni akaró honfitársunk van, akinek nincs munkája” – tette hozzá az államtitkár.
