A Financial Times kedden arról írt, két éve még olyan katasztrófát jelentett volna Athén euróövezetből való távozása az unióra, mint a pénzügyi válság elején, 2008-ban a Lehman Brothers csődje. A londoni pénzügyi lap szerint a közös valutát használó országok csak akkor őrizhetik meg az euróövezetet, ha egy esetleges görög kilépéskor nem engedik, hogy a hatás átterjedjen más, adósságválsággal küzdő országokra.
Keddi találkozóján Angela Merkel és François Hollande egyaránt aláhúzta, hogy Görögország euróövezeti tagságának megtartását óhajtja. Merkel hozzátette: maguk a görögök is azt szeretnék, hogy hazájuk a közös európai fizetőeszközt használó uniós tagállamok között maradjon.
José Manuel Barroso szerdán kijelentette: nincs mód arra, hogy megváltoztassák a 130 milliárd eurós görög mentőcsomaghoz kapcsolódó feltételeket.
Közben Görögországban a lakosság növekvő mértékben veszi ki a bankokból euróban tartott készpénzét, nyilván attól való félelmében, hogy az ország esetleges távozása az euróövezetből drasztikus pénzromlást von maga után.
Sir Mervyn King, a Bank of England kormányzója az új inflációs jelentés ismertetése utáni sajtótájékoztatóján – részletek nélkül – kijelentette: a bank, a pénzügy-minisztérium és a pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) „már jó ideje egyeztetéseket folytat” az euróövezettel kapcsolatos készenléti tervekről. King hozzátette: a brit gazdaság teljesítményére most már az euróövezeti nehézségek jelentik a legnagyobb kockázatot, mivel a valutaunió Nagy-Britannia első számú kereskedelmi partnere. A brit gazdaságot „vihar fenyegeti a kontinens irányából” – fogalmazott a jegybanki kormányzó.
David Cameron miniszterelnök is egyértelműen felvetette szerdán az euróövezet szétesésének lehetőségét. A képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerdai alsóházi félórájában kijelentette: az euróövezet „vagy rendbe teszi saját magát, vagy a potenciális felbomlással kell szembenéznie”. Cameron szerint a valutaunió számára csak ez a két választási lehetőség maradt, „és e választást már nem lehet sokáig halogatni”.
„Az euróövezet éppen most tépi magát darabokra”
Mervyn King szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: a világ éppen most élt át egy nagy globális pénzügyi válságot, amely alatt a világgazdaság teljesítménye az 1930-as évek óta nem tapasztalt mértékben esett vissza, Nagy-Britannia pedig történetének legnagyobb bankválságával és békeidőben mért eddigi legmagasabb államháztartási deficitjével volt kénytelen szembenézni. „Mindeközben legnagyobb kereskedelmi partnerünk, az euróövezet éppen most tépi magát darabokra, anélkül hogy bármilyen egyértelmű megoldás látszana” – fogalmazott a Bank of England kormányzója. King hozzátette: ebben a helyzetben teljesen irreális lenne azt várni, hogy a brit gazdaság fenn tudja tartani hosszú távú növekedési átlagát.
Rontottak az előrejelzésen
A Bank of England – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankja – a szerdán ismertetett új inflációs jelentésben mindezek alapján 1,2-ről 0,8 százalékra rontotta a brit gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzését. A jelentés szerint a jegybank monetáris tanácsának véleménye az, hogy nem lehet érdemben számszerűsíteni az euróövezeti válság lehetséges legszélsőségesebb kimeneteleit, éppen ezért ezeket a Bank of England kihagyta a sávos növekedési előrejelzési grafikonjaiból. A brit jegybank szerint ugyanakkor ezeknek a szélsőséges kimeneteleknek a puszta fenyegetése is elég ahhoz, hogy hatással legyen a brit növekedési kilátásokra a banki finanszírozási költségek, a befektetési termékek – köztük a font – árfolyama, valamint a háztartási és az üzleti bizalom révén.
A Bank of England – amely több mint három éve 0,5 százalékos történelmi mélyponton tartja alapkamatát – kényes helyzetben van pénzügy-politikai szempontból. Az éves infláció ugyanis több mint két éve a kormány által a jegybank számára előírt, 2 százalékban meghatározott célszint felett jár – sőt gyorsul is, márciusban 3,5 százalékos volt a februárban mért 3,4 százalék után –, a brit gazdaság ugyanakkor technikai értelemben ismét recesszióban van.
A brit statisztikai hivatal (ONS) április végén közölt, részleges adatokra alapozott első becslése szerint a brit hazai össztermék 0,2 százalékkal csökkent negyedéves összevetésben az idei első három hónapban. 2011 utolsó negyedévében 0,3 százalékos volt a negyedéves GDP-visszaesés. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint egy gazdaság akkor tekinthető recesszióban lévőnek, ha legalább két egymást követő negyedévben negatív a negyedéves összehasonlítású GDP-adat.
