101 milliárdos plusz a vállalkozásoknak

A pénzügyi stabilizáció, a reformok és a munkahelyek számának növekedése garantálja a GDP-arányos 2,2 százalékos hiányt 2013-ban.

Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács elnöke nyitotta meg a két szervezet által „A magyar gazdaság rövid távú kilátásai és a 2013. évi költségvetés előzetes értékelése” címmel rendezett konferenciát.

Cséfalvay Zoltán előadásában kiemelte, hogy a jövő évi hiányt 1,6 százalékos növekedés és 300 milliárd forintos tartalék mellett kívánja megvalósítani a kormány. Ez a tartalék kisebb gazdasági növekedés mellett is reálissá teszi a hiány tartását – jelentette ki. Az államtitkár szerint a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi terv a keresleti oldal ösztönzését szolgálja, amelyen belül az élőmunka járulékterheinek csökkentése 101 milliárd forintot jelent a vállalkozásoknak.

Csökkenő államadósság

„A világgazdasági és ezen belül az európai válság tanulságaiból Magyarország levonta a következtetést – magyarázta Cséfalvay. – Tartós gazdasági növekedés csak költségvetési és pénzügyi stabilitás, reformok és munkahelyek teremtése révén valósulhat meg.”

Ennek a stratégiának és a kényszernek jegyében csökkentette, illetve csökkenti a magyar kormány a GDP-arányos államháztartási hiányt a 2010-es 4,2-ről a 2012-es 2,5 százalékra, miközben a GDP-arányos államadósság a 2010. évi 81,4 százalékról az idei évre 78,0, jövőre pedig 76,8 százalékra mérséklődik – hangsúlyozta a politikus. Az EU országaiban 2012-ben várhatóan az államháztartási hiány átlagosan 3,6 százalék lesz, az átlagos államadósság pedig meghaladja a GDP 80 százalékát, fűzte hozzá.

Több jut lakásépítésre

A magyarországi reformok jó irányát jelzik azok az intézmények és szabályok, amelyek megakadályozzák a pénzügyi stabilitás romlását, illetve az adósság ismételt növekedését – hangsúlyozta Cséfalvay. Példaként hozta fel a stabilitási törvényt és a Költségvetési Tanácsot, amely az adósságféket teremti meg. A reformok között említette a kínálati oldali munkaerő-piaci politikát, ezen belül a rugalmas munkaerő szabályozást, a szociális ellátórendszer és a nyugdíjrendszer átalakítását.

A jövő évi költségvetés 15 083 milliárd forintos bevételi összegének részletei között a 16 százalékos egykulcsos adó általánossá válását, az ágazati különadók kivezetését és a bankadó megfelezését említette az államtitkár. A kiadási oldal összege 15 737 milliárd forint, amelyből az önkormányzati feladatok részleges átvállalása 400 milliárdot jelent, miközben a változtatás 90 milliárd forint megtakarítást hoz az államháztartásnak. Cséfalvay megemlítette azt is, hogy a lakásépítési támogatások összege az idei 53 milliárdról jövőre 173 milliárd forintra emelkedik.

Nem a bérvitákról kell szólnia

Demján Sándor pénteken arról beszélt, hogy mielőbbi döntésre van szükség a kormány által meghirdetett érdemi és hatékony munkahelyvédelmi tervről, hogy a kisvállalkozók mihamarabb érezhessék kedvező hatásait. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke erről azután beszélt, hogy egyeztetett az akciótervről Rogán Antallal, a Fidesz, és Harrach Péterrel, a KDNP frakcióvezetőjével.

Rogán hangsúlyozta: a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a következő két évnek nem a bérvitákról, hanem a munkahelyvédelemről és a gazdaság beindításáról kell szólnia. Hozzáfűzte, hogy a tízpontos akciótervvel a kormány segíti a kisemberek foglalkoztatását, és lehetőséget nyújt a magyar kisvállalkozóknak és kisvállalatoknak piacaik és munkahelyeik megtartásában, illetve hogy bővítsék az álláshelyeket.