Továbbképzésre viszik az amerikai elnök kutyáját, mert kétszer is rátámadt a Fehér Ház személyzetére – e szenzációs hírt kürtölte világgá a sajtó. Arról már nem szólt a fáma, hogy a szintén harapós kedvében lévő Joe Biden részt vett-e ambuláns tanácsadáson, hogy miként kezdje a tereferét, amikor fel akarta hívni az orosz államfőt, akit pár hete gyilkosnak nevezett. Putyinhoz képest a kínai elnök olcsón megúszta: Hszivel Biden szerint mindössze az a gond, hogy nem hordozza a csontozatában a demokráciát. Sosem gondoltuk volna, hogy a demokrácia csontozat kérdése, de most örülünk új ismeretünknek.
Úgy fogjuk fel, hogy a magát a szabad világnak tartó globális halmaz első embere valami olyasmit akart mondani: kínai kutyából nem lesz demokratikus szalonna. El lehet ezen ironizálgatni – kész szerencse például, hogy Barack Obama, Biden volt főnöke demokratikus csontozatot örökölt a brit gyarmatokról érkezett kenyai apjától –, de a „Biden-doktrína” lényege azért benne van. Eszerint a világ két fő problémája a kínaiak és a demokrácia állapota.
Most folynak az Egyesült Államokban a meghallgatások, amelyeken a washingtoni külpolitika irányítói beszámolnak a terveikről. Az egyik ilyen alkalommal elhangzott, Kína a legnagyobb stratégiai kihívást jelenti az Egyesült Államoknak. Pekingről nem kevesebbet tudtunk meg, mint hogy uralni akarja a nemzetközi rendszert, befolyásra törekszik, kémkedik, emberjogi helyzete rossz, és agresszív Tajvannal szemben is. Ne engedjünk most sem túlságos teret élcelődő hajlamunknak – például mennyiben jellemzi vagy jellemezte ez Amerikát is, főleg, ha Tajvant Kubának ejtjük –, Biden ugyanis kimondta a lényeget: nem engedi meg, hogy Kína az ő elnöksége idején a világ leghatalmasabb országává váljon. Hogy meddig lesz Biden elnök? Még csaknem négy évig. Vagy amíg Kamala Harris le nem teszi az elnöki esküt.
Tegnap volt három hónapja, hogy Biden hivatalba lépett. Eddig mindössze egyetlen fontos külföldi vezetővel – a japán kormányfővel – találkozott személyesen. Talán túl korai ezért még Biden-doktrínáról beszélni (Obama az első három hónapban már elmondta a beszédet, amelyre Nobel-békedíjat kapott), de annyi jól látszik, Washington kész konfrontálódni Kínával és Oroszországgal is. Európát lebeszélik arról, hogy barátkozzon ezekkel az országokkal, így a németeket az Északi Áramlat 2 gázvezetékről. Számunkra, akik az atlanti, nem pedig a csendes-óceáni térségben élünk, a fagyos amerikai–orosz viszony azért is különösen fontos, mert Ukrajna nyílt támogatását is magába foglalja. A magyar diplomácia aktívan fel akar lépni, hogy e kontextusban a kárpátaljai helyzet is napirenden maradjon. Érződik az elhangzottakból az is, hogy szakítanak a Trump-kormány politikájával: Amerika újra a demokrácia és az emberi jogok globális csendőre akar lenni. Hogy hol van demokrácia, azt ők mondják meg.
