„Klímaszorongás, karrier, az anyai ösztön hiánya, és még számtalan más oka lehet annak, hogy valaki nem akar saját gyereket. Ezt a döntést azonban még mindig nem könnyű vállalni Magyarországon, főleg úgy, hogy a kormány is ennyire sokat beszél a szaporodás fontosságáról.” Kevés olyan terület van manapság, ahol annyira nagy lenne a szakadék a konzervatív és a liberális világnézet között, mint a család, a házasság és a gyermekvállalás esetében. A fenti sorok – amelyeket a Telex.hu egyik idei videójának leírásából idéztünk – világosan bemutatják, hogy a progresszívek, illetve a balliberális média miként áll a család, a gyermekvállalás kérdéséhez. Pontosabban az ő kifacsart, hogy mást ne mondjunk, beteges nyelvezetük szerint „a szaporodás fontosságához”.
Sok más családpolitikáról szóló szalagcímet citálhattunk volna csak az elmúlt hónapokból a liberális médiából. Egy közös bennük: a gúnyos, megvető hangvétel, a kiforgatott üzenet.
Mintha a gyermekvállalás, a hagyományos család, a nagycsalád valami rég meghaladott, ósdi dolog lenne, és akik ezt mégis fontosnak tartják, ebben élnek, azokat pedig nevetség tárgyává kell tenni.
Olyan színvonal ez, mint amikor a kiskamaszok röhögcsélve összesúgnak az iskolapadban Juli néni háta mögött, aki nem vette észre, hogy iskolába jövet összepiszkította a pulóverét egy galamb.
De ne kerüljük meg a kínálkozó kérdést:
hogy van az, hogy a hagyományos család vagy egy, a karrierjét háttérbe szorító sokgyerekes édesanya lehet gúny tárgya, de a büszkén gyermektelenek szent tehenek?
Önmagában természetesen nincs azzal sem semmi baj, ha valaki nem szeretne gyereket – mindig voltak és lesznek is ilyenek. De őket úgy bemutatni, mint akik az „Orbán-diktatúrával” szemben vállalják ezt, és ezzel másoknak is követendő példát adnak, merő liberális propaganda.
