idezojelek

Fertőzéstől mentesen

Egyáltalán miért van szüksége egy nyolc-tíz-tizenkét éves gyereknek saját okostelefonra?

Pintér Balázs avatarja
Pintér Balázs
Cikk kép: undefined
Fotó: Global Images Ukraine

Eltelt egy hét, és – leszámítva egy iskolai akciót – nem hallani tömeges tiltakozásokról. Pedig a balliberális média több orgánuma is elsütötte tanévkezdéskor a gyengécske szóviccet, miszerint okostelefonok, buta rendelet. Egy jogszabályt persze lehet szidni, lehet fölötte értetlenkedni, lehet háborogni azon, hogy mekkora macerát jelent begyűjteni a készülékeket. Amit néhányan meg is tettek, meg is tesznek, de már inkább csak megszokásból. Jellemző, hogy a Madách Imre Gimnázium emlékezetes közleménye, majd az igazgató felmentése előtt a médiában sem lehetett igazán tiltakozó véleményeket hallani-olvasni. Mert a szívük mélyén a legtöbben érzik, hogy a fent idézett összetétel inkább úgy érvényes: okostelefonok, butuló gyerekek.

Hosszan lehetne sorolni és idézni csak az elmúlt néhány évből azokat a tanulmányokat, felméréseket, amelyek azt bizonyítják, hogy a kisgyerekek, a fiatalok okostelefon-használata mennyire káros, milyen mentális problémákat okoz nekik a túlzott képernyőidő, és hogy mennyire nem arra használják a készüléket, amire egyébként anyutól-aputól megkapják.

Mert sajnos arról is keveset beszélünk, hogy egyáltalán miért van szüksége egy nyolc-tíz-tizenkét éves gyereknek saját okostelefonra.

A dopaminhatás, a függőség veszélye miatt olyan ez – ahogy Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató annak idején megfogalmazta lapunknak –, mintha drogot adnánk a gyerekeinknek.

A Madách esete persze majdnem megint elterelte a figyelmet a lényegről. De a tiltakozás kifulladt, a rátelepedni próbáló politikai szereplők is rájöttek, hogy inkább máshol, más ügyben kell sütögetniük a pecsenyéjüket, nem itt. És nem véletlenül.

Azért sem lehetett hallani tömeges tiltakozásokról, mert mindennapi tapasztalat az, hogy a józan szülők és tanárok többsége nemhogy egyetért az okoseszközök iskolai korlátozásával, hanem már rég szeretett volna valami hasonló szigorítást.

Emlékezetes, hogy amikor Rétvári Bence egy évvel ezelőtt közösségi oldalán hírt adott a mobileszközök angliai tiltásáról, élénk polémia alakult ki a bejegyzése nyomán. És a közösségi médiában szokásos anyázás és adok-kapok helyett szinte teljesen egyetértő hozzászólások születtek, mondhatni konszenzus alakult ki az államtitkár bejegyzése alatt. Nyilván nem tévedünk nagyot azzal, ha azt mondjuk, a minisztérium már akkor felmérte, hogy egy ilyen intézkedés kedvező fogadtatásra találna hazánkban is.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A liberális média mindig felerősíti a hőbörgők, a tiltakozók hangját. Kevesebbszer esik szó azonban a jó példákról. Pedig sok iskolában már évekkel a mostani rendelet előtt léptek. Léptek, korlátoztak vagy éppen a szülőkkel egyetértésben döntöttek, felismerve a gyerekekre az okoseszközökből leselkedő veszélyeket. 

Hat évvel ezelőtt kötöttünk szövetséget a szülőkkel arra, hogy nemcsak az iskolában nincs okostelefon, tablet, személyes képernyő, digitális játék, közösségi oldal a gyerekek életében nyolcadik osztály első félév végéig, hanem otthon sem

 – írta például tanévkezdéskor a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Művészetoktatási Iskola. „Most hetedik osztályba jönnek azok a gyerekek, akiknek szüleivel a megállapodást először megkötöttük. […] A képernyőre nincs szüksége a gyermeknek, s az a gyermek, akinek hagyományos készségeit a hagyományos módon fejlesztik, még a digitális világban is jobb lesz, mint azok, akikre túl hamar engedték rá a személyes képernyőket.”

Ők nem tettek mást, csak odafigyeltek a techguruk őszinte elszólásaira arról, hogy a saját gyerekeiknek sem adják oda a kütyüket 14 éves koruk alatt. Sőt olyan iskolába járatják őket, ahol nem a digitális kultúra, hanem papír, ceruza, könyv várja őket. Sokatmondó, ahogy ezeket az intézményeket nevezik maguk között: fertőzésmentes iskola.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

Az unió átfogó reformra szorul

Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

A gyűlölet visszakúszott Európába

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Putyin az új Hitler? (1. rész)

Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Százezrek a romok alatt

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.