Annak idején Gyurcsány foglalta össze a hazudozás kiskátéját kilenc pontban, még miniszterelnökként, és lássuk be, ebben tényleg nincs nála nagyobb szakértő, bár egyre több a tanítványa. Most a gyurcsányi kilenc pontból az egyest, a hármast és a hatost vesszük górcső alá.
Az egyes pont: hazug vád. Hármas pont: túlozz, hátha elhiszik. Hatos pont: ismételd sokszor, esélyed van rá, hogy elhiszik. Nos, az egyesült ellenzék (a gyurcsányi felzárkóztató iskola kisegítő osztálya) most elkezdte varázsütésre ezt a három pontot alkalmazni, sajtójuk pedig (a kisegítő osztály napközis tanító nénije) készségesen segíti őket ebben, mert olyan szükségük van végre egy kis sikerélményre, mint egy falat kenyérre, vagy mint Fegyőrnek egy egyfolytában kimondott mondatra, néhány alanyra és állítmányra.
A járvány halálos áldozatairól van szó. Miszerint „mi vagyunk az elsők”, „nálunk halnak meg a világon a legtöbben” (Szabó Tímea faliújság-felelős szerint ez már tavaly tavasszal így volt). Ez az alaptétel, vagyis az egyes pont: a hamis vád; és persze a hármas is, vagyis a túlozz; végezetül a kisegítő osztály és a napközis tanító nénijük lelkesen alkalmazza a hatos pontot és sokszor ismétli a hamis vádat és a túlzást.
Nézzük a számokat: Magyarországon 2019-ben 129 603 ember vesztette életét, 2020-ban, vagyis a járvány teljes első évében 139 545, vagyis tízezerrel többen. Ha megnézzük a statisztikai adatokat, akkor azt látjuk, hogy évenként három-négyezres ingadozás a mortalitási adatokban így is, úgy is előfordul, most tehát, a Covid alatt ez a szám tízezer. Ha egyáltalán nem vesszük számításba a magyar társadalom elöregedését, akkor azt mondhatjuk, hogy az eddig ismert adatok alapján a Covid miatt tavaly tízezerrel több ember halt meg – de az adat, ismétlem, erősen túlzó még így is.
Ehhez vegyük hozzá, hogy Ausztriával vagy más nyugati társadalmakkal összehasonlítva a magyar társadalom egészségi állapota sokkal rosszabb. Ennek oka pedig (a hazugságkommandós kispajtások állításaival szemben) nem az Orbán-kormány, hanem negyven év kommunizmus. Kezdve a kisajátításokkal, a vagyonelkobzásokkal, az internálásokkal, a börtönökkel, majd az önkizsákmányolásra épülő gyarapodás lehetőségével, az alkohol- és a dohányfogyasztással, az egészségtelen táplálkozással és a mozgáshiánnyal. Ettől vagyunk olyan állapotban, amilyenben.
S csak hogy világos legyen: 1945–1970 között 11 évvel nőtt a magyarok várható élettartama. 1970–1995 között (vagyis a rendszerváltással együtt is) összesen egy évvel, de úgy, hogy előbb két évvel csökkent. És 1995–2020 között további három évvel nőtt – ezen utolsó 25 évből 14 éven keresztül Orbán kormányzott. Ebből az alaphelyzetből kiindulva olvassuk el Windisch Lászlónak, a KSH elnökhelyettesének nyilatkozatát:
„Előfordulhat, hogy egyes államokban nem kerülnek be megfelelően az adatok a rendszerbe. […] Az ezen felül is jelentős halálozási többletre egyelőre nincsen ezen országok részéről magyarázat. Mivel olyan esemény – például háború vagy más jelentős járvány – nem ismert, ami magyarázatot adhatna ilyen mértékű halálozási növekedésre, ezért nem kizárható, hogy valójában több országban is magasabb lehetett a tényleges Covid-halálozás, mint a hivatalosan jelentett esetek. […] az Eurostat legfrissebb elemzése szerint a vírus előtti utolsó négy év átlagához képest csak tavaly novemberben és decemberben volt a magyar halálozási növekedés az EU átlagánál magasabb. […] Az adatokból az is kiderül, hogy idén az első 12 hétben, március 28-ig – 2019-hez, az utolsó járványmentes évhez viszonyítva – 6,6 százalékkal emelkedett a halálozások száma hazánkban. Eddig 16 uniós tagállamból van legalább 12 hétre adatunk. Ezek közül a középmezőnyben, a 9. helyen állunk.”
Ezek a tények. De kit érdekelnek a tények, amikor Gyurcsány elemez, Semjén pedig gólyákra vadászik, ugye…
