A földgázbeszerzés után a földgázellátást biztosító infrastruktúra átgondolása következett. 

 amely – ezen előrelátásnak köszönhetően – sikeresen váltotta ki az ukrajnai szállítási útvonalat, amikor 2022 után lezárták az ukrajnai gázszállítási kapacitást.

Mindemellett elengedhetetlen fontosságú volt az alternatív szállítási útvonalak feltérképezése is. 2015-re megvalósult a szlovák–magyar gázvezeték, amellyel hazánk jelentős lépést tett a régiónk energiabiztonságát szolgáló észak–déli irányú energiafolyosó kialakítása felé és a kormány megteremtette a kétirányú gázáramlás feltételeit Horvátország és Románia irányába is. Mindezeket egészítette ki a magyarországi földgáztározók tulajdonjogának visszaszerzése is.

A földgázellátás gazdaságos biztosítása mellett, a fogyasztói érdekek további hatékony képviseletéhez elengedhetetlen volt a közműszolgáltatások és közműszolgáltatók világában való hatékony és a nemzetközi lobbik érdekérvényesítő nyomásának is ellenálló kormányzati lépések sorozata. A korábbi kormányok nemzeti vagyonherdálásának következtében, a Horn-kormány által elindított módon 2010-re a villamosenergia- és a földgázipari szereplők háromnegyede külföldi tulajdonba került. A lakosság rezsiterhe a 2002 és 2010 közötti időszakban mintegy kétszeresére emelkedett. Ez a folyamat fenntarthatatlan volt nemcsak az igazságosság, hanem a társadalom teherbírásának véges határai miatt is. Olyan erős államra volt szükség, amely képes ezen változtatni.

A stabil és versenyképes energetikai infrastruktúra kialakítása 2015-ben folytatódott az Első Nemzeti Közműszolgáltató megalakításával, amely az ország legnagyobb közvetlen ügyfélkapcsolattal rendelkező nemzeti tulajdonú társaságcsoportja lett. 

Az olcsó áramárak alapját és fenntartását Magyarországon a Paksi Atomerőmű biztosítja, amelynek fejlesztése prioritást kapott. Az olcsó lakossági és ipari áramhoz a kapacitások fenntartására, bővítésére, így Paks II-re is szüksége van az országnak. Az erős és versenyképes energetikai infrastruktúra megteremtése azonban nem csak egy atomerőmű megépítéséből és üzemeltetéséből áll. Paks II. olyan hosszú távú stratégia legnagyobb eleme, amely már 2011-ben megkezdődött, és amely több lépésben valósul meg a 2030-as évek első feléig. 

 Ezért a napenergia felhasználását a kormányzat különböző állami támogatásokkal és kedvezményes hitellel segítette, aminek következtében mára Magyarország a napenergia energiamixben betöltött arányait figyelembe véve az első helyek egyikén van az unióban.

A magyar energiabeszerzés harmadik területe a Mol kőolajimportjára épülő rendszer, amely nemcsak hazánk, hanem a kőolajfinomítói révén a térség több országának energiabiztonságát is érinti. Ennek alapját az elmúlt évtizedekben a Barátság kőolajvezeték folyamatos működése adta. Ezzel párhuzamosan – hazánk és a térség ellátásának kiegészítéseként – az Adria-vezeték segítségével lehet kiegészítő (és nem kiváltó) kapacitásokat használni, amelyen tengeri szállítású olaj érkezhet hazánkba. Ezzel nemcsak az a probléma, hogy jóval drágább és költségesebb (a Brent típusú kőolaj mintegy 30 százalékkal többe kerül az uráli olajnál, s a tengeri szállítás is két-háromszorosa a vezetékesnek), hanem az is, hogy a magyar, szlovák és szerb kőolajfinomítók az uráli olajra vannak optimalizálva, azaz legfeljebb egy 25–40 százalék Brent-részarányt tudnak kezelni. Ezen finomítók átalakítási költsége sok száz milliárd forint lenne, az átalakítási idő alatt kiesett kapacitások pótlásának költségeiről nem is beszélve.
 

A kormányzat energiastratégiájának megvalósítása a Mol-részvények 2011-es visszavásárlásával kezdődött, majd az E.ON-csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek 2013-as megvásárlásával, a paksi bővítés kereteinek megteremtésével és bizonyos megújulóenergia-rendszerek támogatásával folytatódott, s a folyamat a mai napig tart. Ezen intézkedésekkel 2010 után – a rendszerváltást követően először – megkezdődött Magyarország energiabiztonságának növelése.

A 2010 óta nemzeti alapon működő politikai kormányzás eredményeképpen ma már Magyarország is – a 2010 előtti időszakkal szemben – megteheti azt, hogy az energetikában saját nemzeti érdekeit tartja szem előtt, s lehetősége van sikerrel felvenni a küzdelmet az azt veszélyeztető, szuverenitást sértő elképzelésekkel, támadásokkal szemben.