Egy vérből valók vagyunk

A 2010-es kormányváltás után gyökeres fordulat következett be a nemzetpolitikában.

magyar nemzetpolitika nemzetegyesítés Kárpát-medence megmaradás Magyarország külhoni magyar 2026. 04. 11. 6:48

Fotó: MTI/Kátai Edit

Az elmúlt másfél évtized magyar politikájának egyértelműsítenie kellett, hogy a határon túli magyarság számára az állampolgárság – a történelmi és erkölcsi dimenzió mellett – nem az áttelepülés lehetőségét, hanem a szülőföldön való élet jog- és létbiztonságát erősíti meg. Ez az üzenet azért is volt fontos, hogy elkerülhető legyen a 2004 decemberében már használt balliberális félreértelmező, megtévesztő narratíva – amely táptalaja volt a vélt és koholt problémáknak –, és így, ennek az üzenetnek a használatával ne lehessen soha többet kihasználni a szociális helyzete miatt érzékeny magyar társadalom félelmeit.

Az adatok azt mutatták, hogy az áttelepülés az aktív, munkaképes, iskolázottabb rétegeket érintette, akik viszont nem minősültek szociálisan rászorultnak, ellenben a közteherviselésben tisztességes módon részt vevő adófizetőkké váltak. Az áttelepülés folyamata az ezredforduló környékén lelassult, sőt érzékelhetővé vált egy visszatelepülési tendencia is. Nyilvánvalóan még sok racionális érvet lehetne, s talán kellene is felsorolni a külhoni magyarok állampolgársága mellett, már csak azért is, mert ezek hiányában ismételten tévútra mehet az állampolgárok egy jelentős része. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a racionális érvelés szerepe csak a felelőtlen riogatás és félretájékoztatás megelőzésének, illetve visszaszorításának kell, kellett lennie, mert a határon túl élő magyarok számára adott állampolgárság történelmi kötelességünk volt.

Mindezek miatt

a 2010-es kormányváltás után fordulat következett be a nemzetpolitikai szemléletben. A kormány nemzetpolitikájának célja a határokon átívelő nemzetegyesítés, amely valódi összetartó kapcsot biztosít az anyaország és a határon túli, valamint a diaszpóra magyarsága között.

Ennek értelmében alakította ki a kormány az elmúlt 16 évben az új magyar nemzetpolitika keretrendszerét. Az alaptörvényben érvényesültek a nemzetpolitikai alapelvek: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését…” Mi sem szemléltette ezt jobban, mint az ismételten összehívott Magyar Állandó Értekezlet és az újonnan felállított Magyar Diaszpóra Tanács.

Az Országgyűlés 2010. május 26-án elfogadta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását, bevezetve ezzel az egyszerűsített honosítási eljárást. A kedvezményes honosítás révén több mint egymillió határon túli magyar szerzett kettős állampolgárságot.

Ezek után az Országgyűlés elfogadta a választójogi törvény módosítását, amelynek alapján a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi választásokon, s ezáltal megszüntette az állampolgársághoz kapcsolt differenciált választójogi helyzetet. Ennek köszönhetően a 2014-es választással kezdődően minden további magyarországi országgyűlési választáson részt vehettek és vehetnek a határon túli honfitársaink.

Közép-Európában az itt élő népek tudják, hogy egymás rovására nem lehetnek sikeresek, együtt kell működniük. Mindezt úgy, hogy megtartják nemzeti karakterüket. Ezért a magyar kormány a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési célok megvalósítására fektette a hangsúlyt.

A lelki igazságszolgáltatás, azaz az állampolgárság és a vele járó szavazati jog mellett a racionális segítség is kihagyhatatlan eleme lett az új nemzetpolitikai elgondolásnak. Két kiemelt területen, az oktatás mellett a gazdaságfejlesztésben is olyan programok indultak, amelyek hosszú távon hozzájárultak a külhoni magyarság szülőföldön maradásához és sikeres boldogulásához.

A külhoni magyarság gyarapodásához szükség van arra, hogy a magyar közösségek a Kárpát-medencében gazdaságilag is megerősödjenek, s hogy folyamatosan növekedjen a határon túli magyar közösségek kezében összpontosuló vagyon.

A határon túli magyar közösségek gazdasági megerősítése a tematikus gazdaságfejlesztési években kezdődött meg. Meghirdették a külhoni magyar szakképzés évét, s innentől kezdve több milliárd forinttal támogatták több száz felszerelt tanműhely és tangazdaság létrejöttét, valamint szintén több száz külhoni szakképzős csoport, összesen több ezer külhoni magyar diák magyarországi szakmai gyakorlatát tették lehetővé.

A tematikus év részeként meghirdetett programokkal 2500 külhoni magyar vállalkozót sikerült közvetlenül elérni. A külhoni magyar családi vállalkozások éve program keretében 185 vállalkozás fejlesztéséhez járult hozzá a kormány 1,5 milliárd forinttal, s csaknem 3500 vállalkozónak személyes tanácsadást nyújtottak.

Vállalkozásfejlesztési pályázatot hirdettek, amely keretében családbarát vállalkozások létrehozását, családokat segítő szolgáltatások elindítását és bővítését, valamint új alkalmazottak betanítását, szakképzős diákok gyakorlatának biztosítását segítették.

A Kárpát-medencében a tematikus éveket régiós gazdaságfejlesztési programok követték. A Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálásával, magyar állami támogatásból zajlott a külhoni magyar régiók gazdaságfejlesztési terveinek megvalósítása. Elsőként a Vajdasági és a kárpátaljai gazdaságfejlesztési programot indították el, amelyeket a Muravidéki, a Horvátországi, majd az Erdélyi és a Felvidéki gazdaságfejlesztési programok követték. A gazdaságfejlesztési programokkal párhuzamosan növelték a nemzetpolitikai támogatások mértékét is. Amíg 2009-ben kilencmilliárd forint jutott nemzetpolitikára, addig az elmúlt évtizedben ez a forrás összkormányzati szinten meghaladta az évi százmilliárd forintot.

Ezzel párhuzamosan

a magyar kormány a külhoni magyar társadalomra is kiterjesztette demográfiai céljait, azaz hogy ne csak az anyaországban valósuljon meg a demográfiai fordulat, hogy a következő években több gyermek szülessen a külhoni magyar családokban, s több magyar gyermek szülessen a vegyes házasságokban.

A kormány meghirdette a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelyben csaknem kétszáz új óvoda és bölcsőde épült és félezer bölcsődei és óvodai intézmény újult meg, bővült, illetve gazdagodott eszközfejlesztéssel. A Köldökzsinór programban a magyarországi családtámogatási ellátási formák közül az anyasági támogatás, a fiatalok életkezdési támogatása és a babakötvény is elérhetővé vált a határon túli magyarok számára.

A határon túli kulturális javaink megőrzése, megmentése is kiemelt terület, a nemzetegyesítés elengedhetetlen eleme lett.

A kormány célja az anyaországi és a külhoni magyarok kulturális identitásának megőrzése és közvetítése. Ezt Magyarország számos csatornán keresztül biztosította. A Csoóri Sándor-programon keresztül a hazai magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar néptánc-, népzenei együttesek, népdalkörök, valamint kézművesek szakmai munkájának segítése valósult meg.

A Kőrösi Csoma Sándor-programban ösztöndíjasok munkája révén segítik a diaszpórában működő magyar közösségek mindennapjait, s a kormányzat által elindított Mikes Kelemen-program célja az emigrációban fennmaradt magyar hagyatékokról való gondoskodás.

A kormány elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és megbecsüli Magyarország sokszínű vallási hagyományait. Visszaállította a magyarországi és a határon túli egyházak beruházási és rekonstrukciós támogatását. Ezzel együtt módosult a határon túli egyházak támogatásának módja is. A magyarországi történelmi egyházakkal való egyeztetés alapján az egyházi költségvetési előirányzatok legalább tíz százaléka a külhoni egyházakat illeti meg. A határon túli kulturális örökségünk fenntartásában fontos szerep jut a határon túli magyar egyházaknak is. Ezért a kormány az elmúlt években több tíz milliárd forinttal támogatta a határon túli egyházi fejlesztéseket.

Magyarország szuverén tagállamok alkotta, demokratikus Európai Unióba lépett be 2004-ben. A kormány azt szeretné, ha hazánk továbbra is nem diktátumokon, hanem demokratikus értékeken alapuló uniónak lenne szuverén, nemzeti alapon szerveződő tagja.

A magyar kormány álláspontja szerint a helyes út a szuverén tagállamok szövetsége lenne. Az erős Európa ugyanis csak erős és szuverén tagállamokkal lehetséges, és Közép-Európában a magyarok magyarnak, a lengyelek lengyelnek, a csehek csehnek, a szlovákok szlováknak akarnak megmaradni.

Kodály Zoltán szavaival élve „Magyarország csak úgy maradhat fenn, ha lélekben minden egyes magyar határőr lesz!”

A magyarság, az ország tanult múltja hibáiból, s ez megedzette jelenünket, amely jelenünk lehetőségeire kell, hogy felépítsük jövőnket, s ezt a folyamatot minden nemzetnek lehetőleg egymással együttműködésben, de magának kell végigjárnia. Akinek jó szeme van a történelemhez, megláthatja benne az esélyt.

A lehetetlen legyőzéséhez nem elég a szent szándék. A feladat sikeres megoldásához szükséges a célhoz adekvát gondolat és megvalósításához az igazunk biztos tudatából táplálkozó, kitartó erő. A gondolat és az erő együttes megléte a siker titka!

Ezen logikán alapuló nemzetstratégia elemei jelentik a Kárpát-medencei magyarság etnikai és kulturális fennmaradásának sarokköveit. Vigyáznunk kell rá, hiszen oly kevés jó érte a nemzetet az elmúlt évszázadokban.