Ma kezdődik a bécsi CW Bank felszámolása

Ma kezdődik a CW Bank teljes végelszámolása, ezzel egy időben megszűnik a pénzintézet igazgatósága. Egyes feltételezések szerint a Magyar Nemzeti Bank leánybankja által felhalmozott 70 milliárd forintos hiány olyan stratégiával hozható összefüggésbe, amelynek hátterében a magyar gazdaság „megingatása” áll.A Magyar Nemzeti Bank leányvállalata, a CW Bank 1968 óta működik, 1991-ig nyereséges volt. Hagyományosan a kelet–nyugati kapcsolatrendszer kereskedelmi és – 1990 előtt – nem minden esetben üzleti alapon folyó finanszírozásával foglalkozott. Korábban jelentős ügyfelei közé tartoztak az állami tulajdonú magyar külkereskedelmi vállalatok. 1991-től a CW Bank folyamatosan a FÁK-országok, illetve Délkelet-Európa felé orientálódott, többségében továbbra is megmaradtak a rendszerváltozás előtti ügyfelek. Számukra a hitelezés változatlanul a megszokott feltételekkel folytatódott: a bank figyelmen kívül hagyta a megnövekedett kockázatot, a térségben jelentkező válság jeleit és azt is, hogy időközben a cégek mögül kivonult az állam és ezzel együtt az állami fedezet.A vizsgálatok tanúsága szerint a bank vesztesége ebben az időszakban, azaz 1991–1996 között keletkezett. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint a bukott hitelek mögött mintegy fél tucat, egymással is szoros kapcsolatban álló magánszemély cégcsoportjai (nehezen követhető off-shore cégek) állnak. Feltételezések szerint ez a cégcsoport tudatos stratégiát dolgozott ki arra, hogy a CW-től – amelyre üzletpolitikai tanácstalanság, szervezetlenség volt jellemző – minél több pénzt vegyen fel. Ugyancsak feltételezés, hogy a stratégia hátterében a magyar gazdaság „megingatása” áll, ugyanis a CW hiányát a tulajdonosnak, azaz a Magyar Nemzeti Banknak kell állnia. Ugyanis a CW Bank 1987-ben alakult át bankfiókból önálló, osztrák jog szerinti részvénytársasággá. Ezzel egy időben az MNB-nek az osztrák bankfelügyelet felé tulajdonosi támogató nyilatkozatot kellett kiadnia, amely ebben az esetben gyakorlatilag feltétlen kötelezettségvállalást jelent. Lang László, a CW Bank vezérigazgatója a Die Presse című osztrák napilapnak korábban úgy fogalmazott: „igen valószínűnek” tartja, hogy kapcsolatok álltak fenn a titkosszolgálatokkal, de cáfolja, hogy ezek a kapcsolatok a rendszerváltás után is fennálltak volna. Elképzelhetőnek tartja viszont, hogy az egykori ügynökök üzletemberként kapcsolatban maradtak a bankkal. Ezt támasztja alá az is, hogy egy bolgár kém már 1994-ben azt vallotta egy párizsi bíróság előtt, hogy 300 millió schilling hitelt kapott a CW Banktól. A CW Bank első jelentősebb veszteséget okozó hitelügylete 1995 tavaszán került felszínre. Az ezt követően megkezdett vizsgálatok alapján világossá vált, hogy nem egyedi jelenségről van szó, ám a bécsi pénzintézet valós állapotáról még ekkor is keveset lehetett tudni. 1998 nyarán már világos volt a kép: a CW 1991 és 1996 között mintegy 70 milliárd forintos hiányt halmozott fel. A veszteség oka a rossz hitelkihelyezés, a hiányos banki nyilvántartás. A megvizsgált kihelyezésekben a CW Bank több esetben is megsértette az osztrák banktörvényt, az 1990 és 1996 közötti időszakban a bank igazgatóságát felelősség terheli a kialakult veszteségekért. Szándékos visszaélésre a jegybank által megbízott könyvvizsgáló cég (Pricewaterhouse Coopers) nem talált közvetlen bizonyítékot, ugyanakkor jelezte azt is: a teljes veszteség nem írható csak a szakmai hozzá nem értés rovására. A veszteségekért felelős banki alkalmazottakat, illetve elnökségi tagokat – egy osztrák ügyvédi iroda vizsgálata alapján – az MNB a közelmúltban feljelentette az osztrák hatóságoknál. A hatóságok Frank Fürst, Andreas Pinter és Makai Imre elnökségi tagok, valamint Kurt Sedlmayer és Hubert Strenn alkalmazottak felelősségét vizsgálja. A CW Bank tulajdonosai jú-liusi rendkívüli közgyűlésükön arról döntöttek, hogy a pénzintézetet október 1-jétől, azaz mától végelszámolással megszüntetik. A bank igazgatósága megszűnik, a fiókintézetek azonban egyelőre még működnek. A felszámolás várhatóan egy évig tart. Az osztrák törvényeknek megfelelően a végelszámolásután a bank dokumentumait – így az archívumot is – egy bíróság által kijelölt pénzügyi céghez helyezik letétbe. Az iratok legalább hét évig nem kerülhetnek nyilvánosságra. u Teljessé vált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kereskedelmi banki tevékenységét vizsgáló tényfeltáró albizottság is, amelynek elnöke Domokos László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A testület további tagjai: Horváth János és Márton Attila (Fidesz), Podolák György, Sáling József és Kovács Tibor (MSZP). Az FKGP-t Zakó László, az MDF-et Németh Zsolt, az SZDSZ-t Kovács Kálmán, a MIÉP-et pedig Gidai Erzsébet képviseli. A Magyar Nemzeti Bank kereskedelmi banki tevékenységét vizsgáló tényfeltáró albizottság főként a Central Wechsel- und Creditbank (CWAG) hiányával foglalkozik, de – információink szerint – napirendre kerül a londoni HIB és a frankfurti DUB bankok vizsgálata is. Mint ismeretes, korábban mindkét pénzintézet a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában volt. Majd a jegybanktörvény módosítása után, amely úgy rendelkezett, hogy az MNB-nek el kell adnia kereskedelmi banki érdekeltségeit, a londoni, illetve a frankfurti pénzintézetet eladták, illetve bezárták. Lapunk úgy tudja, a tényfeltáró albizottság egyelőre csak a CW Bank hiányát vizsgálja, de ha arra utaló jelet találnak, hogy a jegybank az adósságcsere révén befolyt többletből konszolidálta az osztrák bankot, akkor temészetesen erre is kiterjesztik a vizsgálódást. A testület a munkájához felhasználná az osztrák bankfelügyelet vizsgálati anyagait is.