Szélmalomharc a békési hatóságokkal

Fejlett erkölcsű országokban ügyész és újságíró versenyt fut, ha prominens körök visszaéléseiről csiripelnek a verebek. Ha alkalmanként a riporter a gyorsabb, az ügyészség haladéktalanul vizsgálatot indít – no nem a szerkesztőségek ellen, hanem a tényfeltárásra, és partnernek tekinti az újságírót. Az ORFK, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság és a Békés Megyei Főügyészség nemhogy használta volna az újságíró dokumentált bizonyítékait, hanem eljárásával ellentmondást nem tűrően közölte: köszöni szépen, nem akarja a kéretlen közreműködést.Németh Béla orosházi MDF-es városatya 1998 áprilisában vastag borítékot talált a postaládájában egy önkormányzati ingatlan értékesítéséről szóló szerződésekkel, ami igazolta a testület jobboldali politikusainak régi gyanúját: 40 millió forint idegen zsebekbe vándorolt. Azonnal interpellált, vizsgálóbizottság felállítását kérte Fetser János polgármester egy személyben bonyolított ügyeivel kapcsolatban. Az MSZP –SZDSZ-többség ezt könnyedén leszavazta, hiszen szó sem lehetett MSZP elleni kutakodásról az országgyűlési választások kampányában. A vizsgálóbizottság fel nem állításáról szóló határozat jegyzőkönyvébe a képviselő bediktálta: felhívja a megyei közigazgatási hivatal figyelmét, hogy a Fetser egyszemélyi eljárását lehetővé tévő testületi döntés törvénytelen, a hivatalnak hatályon kívül kellett volna helyeznie már ’96-ban, s ezt szíveskedjen utólag megtenni. A részletek megjelentek a helyi lapban, mindenki azt várta: rendőrség, ügyészség hivatalból indít eljárást. Ám sem a közigazgatási hivatal, sem a hatóságok nem tettek egy lépést sem, aminek egyik oka a rendszerváltozás előtti pártkapcsolatokban keresendő, másrészt Békés megye MSZP-elnökét ezek szerint törvény feletti jogok illették meg a Horn-kormány idején. A megyei nyilvánosságot kapott ügy ellenére Fetser János ismét jelöltette magát az 1998-as helyi választásokon. Ismeretlen feladó részletes dokumentációt küldött lapunknak azzal a kéréssel: juttassuk el az akkor még létező Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) számára, mert a megyei hatóságok nem reagáltak. Két ügyvéddel és egy ügyésszel konzultáltam az iratok jogi tartalmáról, egybehangzó véleményük szerint Fetser kimerítette a szándékos hűtlen kezelés gyanúját. Hangsúlyoznám, hogy az alább említendő eljárásokban minden beadványt az említett szakemberek készítettek, javaslatukra szereztünk be további bizonyítékokat.Hová lett 40 millió forint?1995. január 15-én a DU PONT Conaco Hungary Kft. – benzinkutakat üzemeltető cég – menedzsere levélben tájékoztatta Sz. O.-t, a budapesti székhelyű Olico Kft. ügyvezetőjét, hogy személyes megbeszélés és a helyszín megtekintése után szeretné megvásárolni Orosházán a 44-es főút melletti, Arany János utcai ingatlant, s ott üzemanyagkutat létesíteni. Január 24-én Sz. O. ennek alapján értesíti Fetser Jánost: megbízója, a DU PONT nevében ingatlant keres. Bár a levelezés alapján és a városházi dolgozók szerint mindenki találkozott mindenkivel, tehát Fetser is a végső vevő DU PONT-tal, mégis közbeiktatták – árat emelni – az Olicót. Előre megtervezett akcióról volt szó, hiszen az nem gondolható komolyan, hogy Fetser egy számára elvileg idegen kft.-t emberbaráti szeretetből teljesítmény és ellenszolgáltatás nélküli 40 millió haszonhoz juttasson. 1995. március 29-én az orosházi testület 15 igen és a 7 jobboldali képviselő nem szavazatával megbízta Fetsert, hogy egy személyben bonyolítsa le az adásvételt. Ez a határozat törvénytelen, mert a 2/1993. számú (I. 18.), az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelet szerint „minden 200 ezer forint feletti ingatlan értékesítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik”, szó nincs arról, hogy ezt a jogát esetenként a polgármesterre átruházhatja. A településvezető már április 11-én elkészítette a pályázati kiírást; eszerint a kikiáltási ár 2500 forint/négyzetméter. A meghirdetés kizárólag az Orosházi Napló című, 500 példányban, átlag 80 százalékos remittendával, közpénzen kiadott újságban jelent meg április 19-én úgy, hogy a beadási határidő április 20. volt! Az Olico Kft. pályázatát április 18-án keltezte. Április 21-én már meg is történt az egyszemélyes árverés, ahol a 2500 forint/négyzetméter kikiáltási ár helyett 1700 forint/négyzetméterért vásárolt a „boldog nyertes”. Bár a januári érdeklődő levélben csak egy 2300 négyzetméternyi területről esik szó, az Olico, ha már Orosházán járt, a bagatell árért mindjárt megvásárolta a leendő benzinkút környékét is, 10 553 négyzetméter területet. Hogy Fetser megkönnyítse „áremelője” dolgát a továbbértékesítésben, önhatalmúlag még aznap átrendezte az ingatlant, és a jogtalanul megváltoztatott helyrajzi számok bejegyeztetését azonnal el is végeztette a földhivatallal. 1995. október 5-én, anélkül, hogy az Olico akár egy kapavágást ejtett volna, az ingatlanok eredetileg tervezettnél nagyobb, 2600 négyzetméteres részét ötszörös, 8500 forint/négyzetméter áron továbbadta a DU PONT Kft.-nek. A maradék 7034 négyzetméter szintén minden változtatás nélkül, 1996. szeptember 2-án talált gazdára a Profi Kft.-ben csaknem háromszoros, 5000 Ft/négyzetméteres áron. Forintban kifejezve: Orosháza eladott egy ingatlant 18 millió forintért, amelyet a közvetítő Olico 58 millióért adott tovább. Mind a rendőrség, mind az ügyészség hivatkozott arra, hogy az ingatlanon munkálatok történtek, és az infláció sem elhanyagolandó a vásárlás és a továbbadás időszakában. Tény, hogy az ingatlant eredeti állapotában vásárolták meg a végső tulajdonosok, semmiféle tereprendezés, közművesítés nem történt, illetve 1995 áprilisa és 1996 augusztusa között nem volt 320 százalékos infláció. Egy városházi alkalmazott szerint az Olico-ügylet előtt Fetsert megkereste a Mol képviselője, és az Arany János utcai ingatlan után érdeklődött, megjegyezve: „feketézésről” nem lehet szó. A polgármester elutasította a potenciális vevőt, mondván, már van a teleknek gazdája, jóllehet konkrét adásvételről a testület előtt még nem volt szó. Egy másik informátor szerint amikor az Olicóval az előszerződést kötötték, és Sz. O. az OTP-ben befizette az előleget, táskájába nézve cinkosan megjegyezte: „még egy millió van benne, épp elég”, amiből arra lehetett következtetni, mintha ez Fetser „jutaléka” lett volna. A ’98-as képviselői interpelláció, lapmegjelenítés után egyszeriben közszájon forgott a történet: egy önkormányzati alkalmazott 1996-ban kis csomagocskát hozott Budapestről, amelyet kizárólag Fetsernek adhatott át. Mivel a polgármester nem volt otthon, a „postás” távozni akart, de Fetserné kijelentésére: „hagyja csak itt, biztosan a pénz van benne”, mégis átadta a küldeményt. A közvélemény megtalálni vélte a pénz helyét is: a korábban bt.-ként működő Orguard őrző-védő cég 1996. október 1-jén, tehát az ingatlanügylet teljes lebonyolítása után alakult át kft.-vé 1,5 millió törzstőkével – a korábbi beltag, majd ügyvezető nem más, mint Fetser Norbert, a polgármester fia. A Heti Délkelet című lap 1998. október 9-én arról tudósított, hogy Fetser János 1996-ban egy 115 négyzetméteres lakóházat vásárolt az Avar utcában, 1997 februárjában pedig Gyopáros-fürdőn, a Tópart 14. alatt egy újabb családi házat.Az „eljárás”Lapunk 1998. szeptember 29-én számolt be a Fetser-ügyről, miután a KBI előző nap megkapta a hivatkozott dokumentációt. Jóllehet az orosházi polgármester és megyei MSZP-elnök ügyében indokolt a budapesti hatóság eljárása, az ORFK október 14-én leadta az ügyet a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságnak feljelentéskiegészítésre. A rendőrség első dolga az volt, hogy személyemet telefonon „beszélgetésre” invitálta, majd megjelenésemkor közölte: tanúként hallgatnak meg. Ez ellen és a kérdések ellen tiltakoztam, hiszen a rendőrséget lényegében semmi más nem érdekelte, mint az: kitől, mikor, milyen dokumentációt kaptam, kik a magukat megnevezni nem akaró személyek. A kérdésekre nem válaszoltam, kijelentettem: nem bízom a rendőrségben, mert a faggatásommal eltöltött idő üresjárat, ehelyett érdemben kellene foglalkozniuk a megadott információkkal. A nevük elhallgatását kérő személyek kijelentették: csak a bíróságban bíznak, ha az ügy ebbe a szakaszba jut, tanúskodnak. Írásban jeleztem kifogásaimat Kurucz Ferenc főkapitánynak, aki azután maga kérte az ORFK-nál hatósága kizárását. Lázár János dandártábornok kézjegyével érkezett az elfogultságnak helyet adó határozat, benne: „A feljelentő békéscsabai lakos, a Napi Magyarország tudósítója. A feljelentéshez érdeke nem fűződik, de vélelmezhetően, mivel az önkormányzati választások előtt a feljelentés ténye és lényegi megállapításai többször megjelentek a helyi sajtóban, azt a tényt vélelmezik, hogy jelentős politikai erők állnak a feljelentő mögött.” Hogyan, kérem? A beadványban sehol egy szó nem esett lapunkról! Mit vélelmez és ki? Az ORFK nem tájékozódott arról, hogy politikai háttere nincs az ügynek, mivel Orosházán két jobboldali jelölt indult a polgármesteri címért? Az ORFK nem gondolt arra, hogy a sajtó mindössze feladatát teljesítette, amikor tájékoztatta a választókat Fetser ügyletéről? Kurucz főkapitánytól – más ügy kapcsán is – háttérbeszélgetést kértem, a megye első rendőre szerint „ugyan, mit zavarja az magát, hogy Fetser vagy bárki sikkasztott? Százak csinálják, nem buknak meg, Fetser hülyén csinálta, megbukott, miért éppen neki kelljen bűnhődnie?” Fetserné „biztosan a pénz van benne” kijelentését pedig úgy kommentálta: „Na látja, mindig a nőkkel van baj, eljár a szájuk.”A rendőrség megtagadjaAz ORFK 1998. december 17-én kelt kizáró határozatában a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot bízta meg az eljárás lefolytatásával, amely már december 21-én postázta is nyomozást megtagadó határozatát. Hogy ennyi idő alatt mit vizsgált? Az elfogultnak nyilvánított Békés megye által felvett anyagokat. Bár Kurucz főkapitány kérte rendőrsége kizárását, továbbra is töltötte az aktát abszolút irreleváns anyagokkal, és a beadványban jelzett, csak a rendőrség által elérhető bizonyítékokat esze ágában sem volt beszerezni. Megkérdezték a benzinkút és a Profi áruház dolgozóit – hogy nekik mi közük Fetser ingatlanügyletéhez, és mit nyilatkoztak, nem tudni. A megtagadó határozat szerint Fetser törvényes eljárása azzal bizonyítható, hogy az adásvételbe bevonta a gazdasági hivatalt és ingatlanszakértőt. Ez nem felel meg a valóságnak – a rendőrség durva rendreutasítással nyugtázta azon kérésemet: szabadna megtekinteni ezen fantomemberek nyilatkozatát, a hivatkozott dokumentumokat, azaz civil kontroll kell – mert Németh Béla interpellációjakor a hivatal sem árverési jegyzőkönyvet, sem semmi egyéb iratot nem tudott bemutatni, egyébként nincs az az ingatlanszakértő, aki felvállalja, hogy 8 ezer forint/négyzetmétert érő telket 1700-ért javasolt eladni. Az ügyészség ezután profi kivitelű panaszbeadványt és számos további bizonyítékot kapott. Benyújtottuk azt az adásvételi szerződést, amelyben a Mol egy igen kis forgalmú belső mellékúton akkor vásárolt 8 ezer forint/négyzetméte-rért benzinkútnak telket, amikor a 44-es főút mentén az Olico 1700-ért. Beadtuk azt a szerződést is, amelyben a DU PONT Békéscsabán egy panel lakótelepre vezető mellékútnál 11 500 forint/négyzetméterért közvetítő, tehát az Olico nélkül vásárolt ingatlant ugyanebben az időben. Hivatkoztunk arra, hogy az Olico Kft. esetleg lehet az MSZP pénzszerző cége, hiszen Fetser többek között Szeged 1994–98 közötti MSZP-s alpolgármesterének is ajánlotta: tud vevőt „olcsó telekre”. Számlakapcsolatokból bizonyára minden kimutatható, hiszen 40 millió forint túl nagy összeg ahhoz, hogy feketén ki lehessen fizetni, ennek ellenére az Olico Kft. körül a rendőrség nem vizsgálódott. Az eljáró ügyész pedig egyszerűen kihagyta válaszából az Olicóval kapcsolatos tényeket. Érdemes lenne egymás mellé téve nyilvánosságra hozni a panaszbeadványt és az ügyészi elutasítást, mert azok köszönő viszonyban sincsenek egymással: csúsztatás, szándékos félreértelmezések, kihagyások jellemzik a panasz kezelését. Tények, közvetett bizonyítékok, logikus kapcsolatok a főügyészség szerint „a feljelentő véleményei”. Az 1990. évi LXV. törvény egyértelműen megszabja a polgármester kötelességeit, felelősségét, az eljáró ügyész szerint azonban „nem róható fel, hogy Fetser csak egy 500 példányban megjelenő helyi lapban hirdette meg az ingatlant”, pedig ez bizonyíték szándékos hűtlen kezelésre, és az sem véletlen, hogy egynapos beadási határidővel jelent meg az árverési hirdetés.