Adorján , Adrián 2024. március 5.
logo

Tíz tárgyalás ítélet nélkül

1999.11.10. 23:00

A tizedik fellebbviteli tárgyaláson sem hirdettek eredményt annak a két magyar kamionsofőrnek az ügyében, akiket tavaly márciusban tartóztattak le a román határon, és sikkasztás, lopás, valamint a vámtörvények megszegésének vádjával első fokon tizenegy év börtönbüntetésre ítélték. A Ploiesti-i Táblabíróság tegnap délután befejezte a kivizsgálást, ám ítéletet csak egy hét múlva hirdet – a magyarok védőügyvéde szerint erre joga van a bíróságnak, annak ellenére, hogy ez nem gyakorlat Romániában. Szász Zita Adrienn szerint három döntés lehetséges: ha helyt adnak a kifogásainak, miszerint perrentartási hibákat követtek el az elsőfokú tárgyaláskor, akkor az ügyet visszaküldik elsőfokú újratárgyalásra; előfordulhat, hogy mérséklik a vádat és ennek következtében a büntetést, és felmenthetik a vádlottakat – az ügyvédnő szerint ennek van a legkisebb esélye. A közel másfél éve a túlzsúfolt romániai börtönökben fogva tartott magyar állampolgárok kálváriájáról mellékletünkben, a MAG-ban olvashatnak, a második oldalon pedig a magyar külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője beszél a külföldön büntetőeljárás alá kerülő magyar állampolgárok jogairól – a két kamionsofőr ügyéről azért nem, mert folyamatban levő ügyekről (éppen az érintettek védelmében) nem nyilatkozhatnak.1999 első felében hatszázharmincöt olyan esetről tudnak a konzuli főosztályon, amely során magyar állampolgárt tartóztattak le külföldön – ez a szám jó harminc százalékkal nagyobb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ebből még korai messzemenő következtetéseket levonni – állítja Zanathyné Martin Györgyi főosztályvezető, mert egyrészt lehet, hogy idén több turista ment külföldre, másrészt pedig az utóbbi időben érezhetően előtérbe került a konzuli értesítések fontossága, magyarán a külföldi hatóságok kevesebb esetben „felejtik el” a magyar diplomáciát értesíteni. Az állampolgárokban is erősödik a bizalom, többször kérnek konzuli segítséget ügyeikhez – talán egyre többen tudják, hogy az igen szigorú adatvédelmi szabályok értelmében ha kérik, még a közvetlen hozzátartozóknak sem mondják el, mi történt velük külföldön. A konzuli eljárások lényege, hogy megvédik a magyar állampolgár alapvető jogait (védelemhez, emberi méltósághoz, orvosi ellátáshoz, tolmácshoz való jog, diszkrimináció és bántalmazás elkerülése, jogaikról való felvilágosítás), de kivételes bánásmódot, jogkövetkezmények alóli mentességet nincs módjuk kieszközölni, és hazahozni sem tudják a fogva tartott állampolgárt. Utóbbira csak akkor van esély, ha a két ország között van aláírt nemzetközi szerződés a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére – ebben az esetben magának az elítéltnek kell kérnie a hazai végrehajtást. A büntetést kiszabó ország mérlegelhet, és végső soron ő dönt, hazaengedi-e az elítéltet. Különben vannak olyan országok (például Svájc és Svédország), ahol annyira jók a fogvatartási körülmények, hogy a rabok egyszerűen nem akarnak magyar börtönbe átköltözni... A legtöbb probléma Bécsben, Párizsban, Münchenben és Barcelonában akad – a nyugati szomszédunkba kiküldött konzul egymaga az előző fél évben kilencvennégy alkalommal látogatott meg Bécsben őrizetbe vett honfitársat. Arról nincs statisztika, hogy jelenleg hány magyar van külföldön börtönben – arról viszont értesültek újságokból, hogy egy latin-amerikai ország fegyintézetében börtönszépségversenyt nyert egy kábítószer-kereskedés miatt lecsukott magyar hölgy. A magyarok megítélése különben igen jó, nem tartozunk a „zűrös nemzetek” közé – csak a pénztelen, földön-parkokban alvó turisták tapasztalhatnak ellenérzéseket néhol. A tolvajok között keresett a magyar útlevél, amely sok országba tesz lehetővé vízummentes utazást – erre fokozottan kell ügyelni. A lehetséges problémákra színes szórólapokon (és az interneten is) figyelmeztet a konzuli osztály. Börtönben külföldön, Konzuli segítségnyújtás külföldön, Felkészülés a külföldi utazásra – ilyen címekkel kaphatók az ingyenes füzetecskék, amelyekből az is kiderül, milyen erkölcsi, vallási, higiénikus különbségekkel számoljon a távoli vidékre utazó. Ha pedig már megtörtént a baj, a föld különböző pontjain 91 hivatásos és 138 tiszteletbeli konzul segít – ha pedig csatlakozunk Európához, akkor megörököljük az unió teljes konzuli hálózatát.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.