Albin 2024. március 1.
logo

Pedofil óvodai alkalmazottra csapott le a rendőrség Újbudán

Veszélyben egy bodrogkeresztúri templom

Aniszi Kálmán
1999.11.26. 23:00

– Aztán vigyázzanak, hogy csak a megtisztított helyre lépjenek, mert a cipőjük talpán akár a lakásukba is elvihetik a fertőző spórákat – figyelmezet B. Nagy Tünde lelkésznő, amikor templomnézőbe indulunk Dávid Zoltán jegyző úrral. Bodrogkeresztúr már a történeti idők előtt lakott hely volt (bodrogkeresztúri kultúra). 1239-ben vár állott a település mellett. A falut 1567-ben elpusztították a törökök, de nagyon gyorsan újraépült, mert 1598-ban Rudolf császár városi szabadalmakkal ajándékozta meg. A bodrogkeresztúri egyházközség a magyarországi református gyülekezetek egyik legrégebbike. Volt idő, amikor két lelkipásztort is eltartott, máskor meg temploma sem volt. II. Rákóczi György halála (1660) után, az ismét római katolikussá lett özvegy Báthory Zsófia felső-magyarországi birtokain, így Bodrogkeresztúron is, lefoglalta a református ingatlanokat, a római katolikusoknak pedig visszaadta a templomot. A Thököly-szabadságharc idején a falu reformátussága rövid időre újra a templom birtokába jutott, amit a szabadságharc leverésével megint elveszített. A Rákóczi-szabadságharc idején és az azt követő időkben mindez megismétlődött. Akkoriban a reformátusoknak tilos volt a gyülekezés. Ezért aztán 1734. november 5-én Jobbaházi Dőry András báró birtokán szüret ürügyén gyűltek össze a felekezet világi és egyházi vezetői. Ezen az egyháztörténetben bodrogkeresztúri konvent néven ismert öszszejövetelen határozták el, hogy egyházkerületekre osztják a magyarországi református egyházat, mindegyiknek szuperintendense, püspöke lesz, és hogy a megválasztott világiak és a lelkészek (presbitérium) ugyanolyan beleszólási joggal irányítják az egyház ügyeit. Idézet 1714-ben – az ellenreformáció évei ezek – a bodrogkeresztúri református egyház hosszú időre megfosztatott templomától, iskolájától, nyomdájától és földjeitől. Templom híján nyolcvan évig „bor-házakban” tartották az istentiszteleteket. Az áldatlan állapotnak II. József 1781. október 25-én kiadott türelmi rendelete vetett véget, zöld utat adva a református egyház templomépítéseinek. A bodrogkeresztúri templom 1791-ben épült, copf stílusban, zsindelyes tetőzettel. 1807-ben elkészült a barokk torony is. A közel kétszáztíz éves műemlék templom most szomorú látványt nyújt: a templomhajó egy fedetlen hodály benyomását kelti. A tetőszerkezetet ez év szeptemberében meglepő gyorsasággal lebontották, és a teljes bútorzattal együtt a templom melletti kertben elégették. – Előbb csak sötéten terjedő foltokat vettünk észre odafenn, aztán több helyütt is beszakadt a menynyezet. A szakértői vizsgálat kiderítette, hogy a tetőszerkezet faanyagát a rendkívül veszélyes köny-nyezőgomba támadta meg, a templom életveszélyessé vált. A domboldalra épült templom hátsó részének feltöltése miatt a hajó falai erősen vizesek, a vakolat a karzat magasságáig folyamatosan mállik, ami sem statikailag, sem esztétikai szempontból nem elfogadható. A helyreállítási munkálatok menetét bonyolítja, és a költségeket emeli, hogy a felújítónak egy szigorú természetvédelmi követelménynek is eleget kell tennie. A szakma ugyanis Európa egyik legjelentősebb denevérlelőhelyeként tartja számon a bodrog-keresztúri református templom padlását. A kolónia eszmei értéke 75 millió forint. Az itt élő hat denevérfaj a hazai, a bonni, a berni és a washingtoni egyezmény által szigorúan védett. Az ezernél több egyedből álló kolónia a szlovákiai barlangokban telel, a nőstények május közepén, jú- nius elején a bodrogkeresztúri református templom padlására költöznek, ahol világra hozzák és felnevelik kicsinyeiket, majd augusztus végén utódaikkal ismét útra kelnek. Ezért a felújítási munkálatokat a templomon csak szeptembertől májusig végezhetik, amikor a denevérek nem tartózkodnak ott. – Amikor először szembesültünk a helyzettel – tájékoztat Dávid Zoltán jegyző, a templom felújítására létrehozott alapítvány kuratóriumának elnöke –, nem gondoltuk, hogy ilyen komoly gonddal kell megbirkóznunk. Eredetileg 15-20 millióra becsültük a költségeket, de az építészmérnöki, a faanyagvédelmi és a zoológiai szakvélemények elkészülte után kiderült, hogy a helyzet a feltételezettnél sokkal súlyosabb, és a teljes felújítás körülbelül 60 millióba kerül. – A templom használhatatlan. Hol tartják az istentiszteleteket? B. N. T.: – A parókia melletti gyülekezeti teremben. De az önkormányzat megengedte, hogy ünnepekkor a faluházban gyülekezzünk. Bodrogkeresztúr és Bodrogkisfalud reformátussága mindösszesen százhúsz lélek. A lakosság többsége római katolikus, de görög katolikusok is vannak. – Amikor kiderült a nagy baj, egy emberként mozdult meg a falu. A római és a görög katolikusok, a reformátusok – mindenki adakozott. Több mint egymillió forint gyűlt össze múlt év végén. Minden lehetőséget kihasználunk, minden pályázaton részt veszünk. B. N. L.: – Az összegyűlt 16 millió csupán arra elég, hogy az új tetőszerkezetet karácsonyig a helyére tegyük. Most nem is nyúlhatunk a toronyhoz, pedig az is hasonló sorsra jutott. Mielőtt a templombelső felújításához hozzálátnánk, dréncsöveket kell lefektetni, hogy megszűnjön a vizesedés; a betonaljzat helyébe kavicságy kerül, és sok egyéb munkálatot is el kell végezni. A költségek igen tetemesek, ezért kérünk mindenkit, segítsen. Bármilyen összegű támogatást hálás szívvel fogadunk az alapítvány Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezetnél vezetett 56100024-16100099 számú számlájára.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.