A mezőgazdaság piacra segítése az ezredfordulón

„Az oroszok igen pozitívan állnak hozzá a magyar mezőgazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, és most, a választásokat követően szinte bizonyos, hogy javulni fog piacra jutási lehetőségünk Moszkvában, de a vidéki városokban is” – mondta Bercsényi László, az Agrármarketing Centrum igazgatója tegnap lapunknak, egy szerkesztőségi beszélgetés során.- Mennyire nőtt pénzügyi szempontból az AMC mozgástere az előző másfél évben?- Míg 1998-ban egymilliárd, az idén ennek a kétszerese volt a költségvetésünk, jövőre várhatóan ez az összeg meghaladja a hárommilliárd forintot. Ennél lényegesebb, hogy a piacra jutás iránti igény a tavalyi hatmilliárdhoz képest 1999-ben már 14 milliárdra növekedett, ami jelzi, hogy főként a kis- és a középvállalkozói kör tud egyre nehezebben kijutni termékeivel a külföldi piacokra. Az Agrármarketing Centrumtól egyre többen várják el, hogy a szakkiállításokon való részvétel támogatásán kívül tanácsokkal is ellássuk őket. Persze nem csak a kisvállalkozók számára fontos tevékenységünk, hiszen a reklámtevékenység igen sokba kerül, de ennek eredményességétől függ, hogy a vevő leveszi-e a polcról azt a magyar árut, amelyik egyébként minőségét illetően gyakran jobb, mint nyugati versenytársa. A hazai termékeknek az itthoni piacokon is komolyan meg kell küzdeniük a konkurenciával. 1990-től sikk volt például importélelmiszert vásárolni Magyarországon, később a koleszterinnel riogatták a magyar fogyasztókat a külföldi tulajdonban lévő élelmiszerüzlet-láncok.- Most a biotermékeknek van nagy divatjuk...- Jövőre várhatóan kiemelt támogatást kapnak a vegyszermentes élelmiszer-ipari termelés résztvevői, és napirenden van a kérdés törvényi szabályozása is. Tagadhatatlan, hogy Európában és a világ gazdagabb országaiban általában komoly az érdeklődés a biotermékek iránt. Az unióban Németország, Olaszország, Anglia és Franciaország számít a nagy importőrök közé. Jövőre nagyságrendi növekedés várható a kóser élelmiszerek izraeli értékesítésében is. Információink szerint 2000-ben fogadja Torgyán Józsefet a zsidó állam miniszterelnöke, és e látogatástól remélni lehet, hogy a két ország áruforgalma kiegyensúlyozottabbá válik.- Vélhetően az AMC vezetése is úgy látja, hogy a világon minden állam támogatja saját áruinak külpiacra jutását. Van-e már konkrét haszna azon akciónak, amelyet a Agrármarketing Centrum a közelmúltban indított el: 117 termék került forgalomba a kiváló magyar áruk védjegyével ellátva.- Ennél sokkal többen szerették volna megszerezni a védjegyet, ami az Európai Unió által megkövetelt minőségi feltételeknél is szigorúbb. Az említett védjegy elsősorban belső piacvédelmi eszköz. Egyelőre ezekkel az árukkal csak olyan országokban kívánunk megjelenni, amelyek mezőgazdasági exportunk szempontjából ez idő tájt a legfontosabbak, így Oroszországban és Németországban. Mindenesetre legalább két-három évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a hazai fogyasztókban tudatosuljon a kiváló magyar áru védjegy által képviselt termék megbízhatósága és minősége.- Amikor ön átvette az AMC vezetését, igen koncepciózus tervek születtek.- Számítógépes informatikai rendszerünket folyamatosan fejlesztjük. Jövő januárban mutatjuk be a sajtónak új szoftverrendszerünket. Erre a szisztémára kívánjuk építeni a későbbiekben regionális marketinginformációinkat. Ez azt jelenti, hogy az interneten keresztül tudnak majd a piac szereplői adatokhoz jutni. Akár az agrárkamara, a terméktanács vagy a vállalkozók is bevihetik adatbázisukat az AMC honlapjára. Használni fogjuk az Agrárkutató és Informatikai Kutató Intézet (AKI) piaci információs rendszerét.- A borágazatot egyébként az idén kiemelten támogattuk, nagyon sok új piacra juttattuk el a magyar borokat. Jövőre a húsipar kerül az első helyre. A terméktanácsok munkáját illetően sajnos vannak kedvezőtlen tapasztalataink, az e szervezetek választmányában helyet foglaló kereskedők egy része gyakorta dezinformálja a termelőket, lévén érdeik ellentétesek az érintett csoportéval, és piaci rálátásuk is nagyobb. Az idén az történt például, hogy a méhészek a túltermelésről szóló hírek miatt olcsón adták el terméküket, a hordós mézet német piacra vitték ki, és ott dolgozták fel német áruként.- Hogyan lehetne eljuttatni a szükséges piaci információkat a termelőkhöz?- Tény, hogy nincs minden faluban internetlehetőség, de rajta vagyunk a Teletexten. A későbbiekben a falugazdász-hálózatra is támaszkodni szeretnénk. Vidéki irodáink száma kettőről hatra nőtt, ami persze még mindig nagyon kevés. Problémát okoz az is, hogy ha elkészül egy kutatás a számunkra fontos országcsoport esetében, a szakszövetségek nem juttatják el az abban foglaltakat a termelőkhöz.- Említette, hogy a hazai irodák száma megszaporodott. Mi a helyzet a külföldi képviseletekkel?- Jövőre Németországban és Oroszországban kívánunk irodát nyitni, jó lenne ugyanezt megtenni Ázsiában és az Egyesült Államokban is. Hogy ez megtörténik-e, az végül is a költségvetésünk nagyságától függ. Az oroszok egyébként igen pozitívan állnak hozzá a magyar mezőgazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, és most, a választásokat követően szinte bizonyos, hogy javulni fog piacra jutási lehetőségünk Moszkvában, de a vidéki városokban is. Úgy tudom, hogy Bábolna is hajlandó lenne pénzügyileg támogatni egy magyar étterem működtetését az orosz fővárosban. Mellesleg téves az a felfogás, hogy Oroszország fizetésképtelen, hiszen ha az lenne, akkor nem roskadoznának az árutól a moszkvai áruházak polcai. Feltétlenül ki kell használnunk azt a korábbi évtizedekben kialakult kapcsolati tőkénket, amely előnyt jelent a nyugati országokkal folyó versenyben.- Javítja-e a magyar élelmiszerek eladhatóságának esélyeit az, hogy Kína várhatóan a WTO tagja lesz?- Az idén két alkalommal is jártunk az ázsiai országban, de az üzletember-találkozón viszonylag gyengén szerepeltek a magyar cégek, ami azért is elszomorító, mert a kínaiak igen nagy érdeklődést mutattak e rendezvények iránt. Kínai sikereinkre jellemző, hogy az ottani kertészeti világkiállításon a magyar stand ezüstérmes lett. Itt kell megemlítsem, hogy külgazdasági attaséink sem állnak a helyzet magaslatán, az ITDH-tól is többet várnánk. Gyakorlatilag nincsenek külföldön partnereink, akikre támaszkodni lehetne. A gazdasági kapcsolatok ápolása pedig aligha a nagykövetek feladata.- Az ITDH működését nyilván kormányzati szinten kellene javítani.- Tartok tőle, hogy nem a legszakképzettebb emberek képviselik Magyarország gazdasági érdekeit külföldön, és nehéz lesz külkereskedelmi mérlegünket úgy javítani, hogy közben gazdasági képviseleteinket leépítjük. Baj van a tárcák közötti együttműködéssel is.- A magyar mezőgazdaság szereplőinek a 2000. év azért is lesz nagy jelentő-ségű, mert jövőre rendezik meg az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítást (OMÉK), amelyet az FVM több mint 600 millió forinttal támogat, és a pályázatok odaítélésében az AMC-nek döntő szerepe lesz.- A millenniumi OMÉK-ot szeptember 2-7. között rendezzük meg Budapesten, és valóban a magyar államiság ezeréves évfordulójához méltó esemény lesz. A kiállítás kivitelezője a Hungexpo Rt. lesz. Az AMC-nek lesz egy ingyenes közösségi standja, lesznek olyan pavilonok, ahol a kiállítók támogatást kapnak majd. Nagy öröm számunkra, hogy a világ legjelentősebb élelmiszer-ipari kiállításán, a Grüne Wochén, a berlini zöld héten Magyarország a díszstandot kapta meg a főbejárattal szemben.- Az idei év a magyar gasztronómia és a bor éve volt, s gondolom, önnek hivatalból is kötelessége vendégeit, a külföldi üzletembereket, delegációkat hazai ételkülönlegességekkel és italokkal kínálni. De mit fogyaszt Bercsényi László, a magánember odahaza, családja körében, mi lesz a karácsonyi vacsora?- Természetesen halászlé, annál inkább is, mert paksi származású vagyok. Egyébként kétszeresen is hazait fogyasztunk, hiszen nagyanyám ellát bennünket saját termelvényeivel. Ami a bort illeti, nem hatputtonyos tokaji aszú kerül az asztalra, hanem a környéken termelt, de kellemes bor. S persze a bejgli sem maradhat ki a karácsonyi menüből.