Életre nevelő fizikatanár

1999. november 1-jén elhunyt dr. Cornides István, az elhivatott nevelő, nemzetközi hírű tudós. Volt tanítványai és főiskolai, egyetemi munkatársai így emlékeztek rá: „Ha azt kérdeznék tőlünk, hogy kitől tanultunk fizikai szemléletet, ki tanított meg gyönyörködni a jelenségekben, élvezni csodák előállítását szinte kőbaltával, kitől tanultunk meg a tanítványokkal emberhez, pályatárshoz méltó hangot használni..., ki keltette fel bennünk az erdőjárás páratlan örömét, végül azt, hogy kitől tanultunk népdalt énekelni és furulyázni, ugyanazzal az egyetlen névvel válaszolhatnánk.”Cornides István nem szerette, ha professzornak szólítják, mert szerinte az távolságtartó, személytelen magatartást takar. Ő másképpen viselkedett. Akik kapcsolatba kerültek vele, egy életre programot adó egyéniséget ismertek meg benne, a műszaki fejlődés kihívásait érzékelő, azt megoldani kész tudós tanárt, hallgatóit társának tekintő, másokért felelősséget érző és vállaló igaz embert.Teljes életet élt, annak ellenére, hogy a 20. század nagymértékben széttördelte életpályáját. Trianon évében született a felvidéki Komjáton. A volt bencés diák a Felvidék visszacsatolása után német, latin és szlovák nyelvtudással lesz az Eötvös-kollégium diákja s a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakos hallgatója. 1942-ben már a későbbi Nobel-díjas Békésy György fizikaprofesszor tanársegéde. 1944. október 16-án SAS-behívót kapott, 1945 tavaszán angol hadifogságba esett. 1946 nyarán tért haza. Az 56-os forradalom és szabadságharc idején az ELTE Természettudományi Kara forradalmi bizottságának elnökéül választják. Ezért 1957-ben bebörtönözik, szabadulása után az Oktatási Minisztérium kitiltja a felsőoktatásból.A Borsodi Vegyi Kombinát szakmunkásaként tevőleges résztvevője a BVK indításának, s a Nehézipari Minisztérium jóvoltából 1961-ben már felsőoktatási intézményt szervezhet és indíthat Kazincbarcikán. 1964-66 között a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető docense. A forradalom tizedik évfordulóján azonban ezt az egyetemet is el kell hagynia. A Bányászati Kutató Intézetben kap tudományos munkatársi állást, ahol megszervezi és vezeti a tömegspektrometriai laboratóriumot 1985-ig, nyugdíjazásáig.Az oktatásról ez idő alatt sem mondott le. Kazincbarcikán végzett diákjai részére a Veszprémi Egyetemen megszervezte a vegyipari automatizálási mérnökképzést. 1968-tól a Nyitrai Pedagógiai Főiskola, majd Konstantin Egyetem fizika tanszékével működött együtt a magyar nyelvű oktatásban, a doktorandusképzésben és a kutatásban. Szlovákia kormánya lehetővé tette, hogy 1990-től haláláig ezen az egyetemen oktató-nevelő munkát végezzen státusban lévő vedégprofesszorként.Bár a címzetes egyetemi tanári titulust rehabilitációként 1990-ben megkapta, a hazai felsőoktatásból 1957-től kirekesztették, leszámítva az ipar igényeit szem előtt tartó, a Nehézipari Minisztérium által biztosított időleges képzési lehetőségeket. A hazai és a nemzetközi tudományos élet azonban több díjjal ismerte el tudományos eredményeit.Kevés hozzá fogható ember él közöttünk, ezért kötelességünk, hogy példáját felmutassuk. Ragadjunk hát ki életéből néhány mozzanatot!Az Eötvös-kollégiumból hozta magával azt a szellemiséget, amely szerint a felnövő értelmiség oktatója felelős azért, hogy a felsőoktatási intézményből kikerült hallgató elhivatott szakember s egyben a társadalom művelt tagja legyen. Jellemző volt rá, hogy e célok megvalósításáért bármilyen munkát hajlandó volt vállalni, akár átvállalni is.A szakmai elhivatottság érzésének felébresztésére és nagyszerűségének megélésére kitűnő lehetőségnek bizonyult az általa kialakított ingyenes demonstrátori kör és diákkör. Ügyelt arra, hogy az ilyen körbe való bekerülés megtiszteltetés, a képesség és szorgalom elismerése legyen. A hallgatók személyre szabott elméleti és gyakorlati, esetenként oktatási feladatokat kaptak. S ami fontos volt: ezek a feladatok a tudományterületek legidőszerűbb kérdésköreihez kapcsolódtak.1950-ben az ELTE TTK fizikalaboratóriumában az akkor megjelent termisztorok mérési gyakorlatát vezette be. Ezt két demonstrátora dolgozta ki, akik később a kémiában alkalmazott mikroelektronikai méréstechnika vezető szakemberei lettek. 1963-ban a kazincbarcikai főiskolán a tranzisztorok működését és áramköreit is egyik demonstrátora adta elő, aki később a műszaki tudományok doktora és digitális elektronikai szakmérnök lett. Ebben a demonstrátori körben az idősebbek természetes vezetői és segítői voltak az újonnan bekerülteknek. Nyilvánvaló: ahhoz, hogy a demonstrátorokat ki lehessen választani, az oktatónak már az első órákon meg kell ismernie hallgatói képességeit. Cornides István erre nagy súlyt helyezett, s kitűnő emberismerete segítette.Cornides tanár úr számos példát adott arra, hogy a 20. században megmutatkozó szakbarbárság a műszaki értelmiség körében sem kell hogy törvényszerű legyen. Kazincbarcikán a felsőoktatási intézmény keretében szerda esti összejöveteleket szervezett, s ezek nyitottak voltak a város polgárai számára is. Emlékezetes élményként éltük meg Keresztury Dezső éjfél utánig tartó estjét, amikor az Eötvös-kollégiumról és a magyar dráma helyzetéről beszélgettünk. Ezeken az estéken tárgyaltuk meg 1964-ben a magyar labdarúgás helyzetét, a finn követség kultúrattaséjával pedig a finnországi társadalmi viszonyokról, a környezetbarát építészetről és a tájékozódási futás skandináv gyökereiről válthattunk szót. De rendeztek e körben kiállítást is és beszélgetést festőművészekkel. Mindez azt bizonyítja, hogy a fiatalság igényli az ideált, érdeklődik a szellemi élet eseményei iránt, de kell egy vezéralak, aki ezt szervezi és élménnyé magasztosítja.Cornides István volt kazincbarcikai hallgatói és munkatársai ma is nagy élményként emlékeznek az általa szervezett gólyabálokra, színielőadásokra és azokra a kirándulásokra, amelyekről nem hiányozhatott a furulya és a népdaléneklés. Magyarországi és nyitrai diákjaival számos történelmi nevezetességű helyet keresett fel.Ép testben ép lélek – vallotta Cornides István a rómaiakkal egybehangzóan, s fizikusként vállalta sportkörök szervezésének és vezetésének időnként hálátlan munkáját. A sportban közösségformáló erőt és lehetőséget is látott. Szervezett kosárlabda-, kézilabda-, labdarúgó-, asztalitenisz- és tájékozódási szakosztályt. A sportvezető és a szakosztályok tagjai között kialakult emberi kapcsolat évtizedek után is élő volt. A hajdani kosárlabdacsapat most együtt vett részt vezetője temetésén, és szalagos koszorút helyezett el.A szülőföld szolgálata egy elhivatott pedagógus erkölcsi kötelessége. Cornides István ezt hitvallásának tartotta, s ez késztette arra, hogy nagy áldozatvállalással segítse a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán, majd a Konstantin Egyetemen a magyar nyelvű tanárképzést, emelje tudományos színvonalát. Kezdetben a saját költségén járt Nyitrára. Vezetésével a főiskolán tömegspektrometriai laboratórium jöhetett létre. A fizikai és kémiai tanszék oktatóival, a diplomamunkájukat készítőkkel és doktorandusokkal tudományos műhelyt hozott létre, amely nemzetközi elismerést szerzett, többször elnyerte a szlovák oktatási minisztérium anyagi támogatását.Cornides István a tanárunk, mesterünk, példaképünk, főnökünk, munkatársunk és mindig segítőkész, rendíthetetlen jó barátunk volt. Elhivatott tanárként teljesítette küldetését minden megpróbáltatás ellenére. Megtiporni lehetett, de legyőzni nem.