MSZP226Mikulás

Németh Miklós exminiszterelnök hazatér. Ez azt követően vált bizonyossá, hogy a tárgyalássorozatot elindító Katona Béla a minap úgy nyilatkozott: egy Kovács–Németh „csatársort” képzelne el az MSZP vezetésében. A kezdeti tapogatózások után mára a menetrend is világos: a rendszerváltás előtti utolsó kormány vezetője legkorábban áprilisban felbontja szerződését az Európai Fejlesztési Banknál, és csak ezután dönt az MSZP arról, milyen szerepet kap az „idegenlégiós” itthon. A hazatérés kapcsán azonban az MSZP-ben sem osztatlan a lelkesedés.Németh Miklós nem most végezte el a kezdőrúgást. A volt kormányfő az első szabad választásokon is szerzett képviselői helyet, méghozzá szülőföldjén, a szerencsi választókerületben, ahol függetlenként nyert mandátumot, sőt ezt követően az MSZP-elnökségbe is beválasztották. Németh Miklós tehát nem először lép „szabad földre”, az idegenlégiós már majd egy évtizede debütált.A távozás akkori oka az volt, hogy Németh Miklós számára vonzóbbnak bizonyult az EBRD alelnöki széke, mint egy átformálódó szocialista csapat vezető pozíciója. Akkor éppúgy félreállt, mint most az MSZP vezetése: Németh Miklósannyi már bizonyos, hogy benne lesz a kezdő csapatban.Amikor az exminiszterelnök 1990-ben, a választások után a Parlamentben lemondott és átadta helyét Antall Józsefnek, ünnepélyes parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott: bár meg kellett hozni bizonyos népszerűtlen intézkedéseket, azért „egy működőképes országot hagytak hátra”. Ezen intézkedések egyike lehetett az 1989-ben elkezdődött – a nyitás szlogenje mögött kibontakozó – spontán privatizáció. Ennek apropóján olyan cégek találtak gazdára erősen nyomott áron, mint az Európában kiváló piaccal rendelkező Tungsram, amiért a vásárló osztrák Girozentrale Bank 110 millió dollárt fizetett, és amit néhány nappal később 150 millióért tovább is adott a jelenlegi tulajdonosnak, a General Electricnek. Kétes tranzakciók után került magánkézbe – csakhogy néhányat említsünk – a Ganz-Mávag Vasútijármű-gyára, az Ózdi Acélművek, az Ápisz, a Hungária Biztosító és az Általános Értékforgalmi Bank. A folyamat a szocialista váltógazdálkodás második szakaszában, a Horn-kabinet alatt újabb lendületet vett.Az államadóság adatainak tisztázatlansága a rendszerváltás után is árnyékként vetődött a munkásőrséget megszüntető és a soproni határnyitással híressé vált miniszterelnökre. Németh gazdaságpolitikájának is két oldala volt: az egyik a szabad valutaváltásról hozott népszerű rendelete, míg a másik az ezzel összefüggő szinte teljes fizetésképtelenség kialakulása.A csodafegyverként emlegetett Németh Miklós hazatérését kommentálva az eddig nem tisztázott múltú Horn Gyulát a pártelnöki székben felváltó Kovács László korábban azt nyilatkozta: a volt kormányfő szerepvállalását örömmel fogadná, mivel az növelné a győzelmi esélyeket a következő választásokon. Majd hozzátette: az MSZP értékrendjét tekintve közelebb áll a nyugat-európai szociáldemokráciához, mint amennyire a jobboldali pártok a nyugati konzervativizmushoz.De honnan nőtt ki – a szocialistákat a jövőben erősítő – Németh Miklós, aki 1989. április 4-én a Magyar Televízióban még azt nyilatkozta, hogy „1945-ben olyan fordulat kezdődött, amely a magyar történelemben csak a kereszténység felvételéhez hasonlítható”?Az EBRD bankvezetője sokáig Grósz Károly árnyékában húzódott meg, mint önálló politikusra sokáig senki sem gondolt. Az agg Kádár környezetében találhattuk ekkor a sokkal robbanékonyabb Pozsgayt is, aki 1981-től egyazon párton belül nyílt ellenfele lehetett Kádárnak – állította mindezt önmagáról Pozsgay, a Politikuspálya a pártállamban és a rendszerváltásban című könyvében –, és aki 1987-ben Lakitelken a pártpolitikusok között elsőként ismerte el az ellenzék létjogosultságát. Nem tette meg mindezt Németh Miklós, aki ugyanebben az évben a MSZMP KB titkáraként kijelentette: „Támaszkodjunk legbecsesebb örökségünkre, az alkotó lenini szemléletre.” Kádár bizalmasa, Grósz Károly – aki továbbra sem kívánta meghaladni a fentieket, és aki egy évvel később sem hitt a többpártrendszerben – úgyszintén alkalmatlan volt az „önkritikai szerepre”. Pozsgay az első szabad választásokon, bár szerzett mandátumot az MSZP-listán, később kilépett, Bíró Lászlóval – az MDF alapító elnökével – és Gidai Erzsébettel közösen alapították meg a Nemzeti Demokrata Szövetséget, mellyel – a MAG információi szerint – Szűrös Mátyás, az egykori ideiglenes köztársasági elnök is szimpatizált. Németh is elhagyta az MSZP-t, ám ő nem egy másik pártba, hanem egy bank elnöki székébe ült át: Londonba távozott az EBRD-hez, ahol – a manapság oly sokat emlegetett bankári tisztség helyett – belső személyzeti feladatokat látott el. A káderpolitikában oly sikeresnek bizonyult, hogy kétszer is újraválasztották.Hogy mennyit változott Németh Miklós szemlélete az elmúlt tíz évben, ma még nehezen megmondható. Egy bizonyos: a most hazatérő „pénzember” nyár eleji megszólalásai erősen emlékeztetnek a régen már megszokott agit-prop.-os hangnemre. Tartalmilag sem árt frissíteni, talán a tapógatózásból adódóan egyelőre kevés mondandója volt az exkormányfőnek. Többször is megismételte, hogy stratégiai hibának tekinti Magyarország uniós csatlakozása kapcsán határidőkkel „dobálózni”, és hozzátette: 2002-ig biztosan nem leszünk tagok. Németh Miklós szerint ebben a szakaszban nagy súlyt kell fektetni a korrupciómentes közélet megteremtésére. Kovács László véleménye ezzel egybecseng, ő korábban úgy nyilatkozott: a szocialista párt elengedhetetlennek tekinti, hogy vezetői, politikusai maradéktalanul megfeleljenek a szakmai és etikai követelményeknek. Ennyi.Kétséges, hogy az exminiszterelnök meglátogatta-e már korábbi bizalmas munkatársát, a tavaly jogerősen két év börtönre ítélt, az egykor a Minisztertanács Hivatalának helyettes vezetőjét, Kunos Pétert, mint ahogy az sem látható még, hogy – Németh Miklóssal együtt – a volt pártnómenklatúra milyen mértékig készül visszatérni a magyar politikai életbe.Volt pártvezetők ugyanis még ma is bevethetők, tekintve, hogy jelentős számban sikerült a Németh-kormány bizalmi embereinek túlélést biztosítani a magyar gazdasági élet különböző szektoraiban. A rendszerváltás előszele a fontosabb bankokban is megmutatkozott. A Németh-kormány utolsó hónapjaiban nevezte ki Kunos Pétert az Agrobank élére. Kunos a pénzintézet likviditásából nyújtott hiteleket Kovács Mihálynak, aki ezáltal többségi részesedést szerzett a bankban – információink szerint jelentéktelen saját tőke felhasználásával. Mint ismeretes, Kovácsot a közelmúltban állították bíróság elé egyéb üzleti tevékenysége miatt: a Magyar Nemzeti Bank aranykészletéhez kapcsolódó csempészettel vádolták meg.Baja Ferenc, az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke október közepén még azt nyilatkozta Nyíregyházán, hogy a Zilahi József halálával megüresedett képviselői székre – a szavazókörzetből érkezett nagyszámú felkérés ellenére – Németh Miklós nem pályázik, mivel jelenleg szerződés köti az EBRD-hez. A volt kormányfő jövőbeli szerepével kapcsolatban ezek után továbbra is csak találgatások láttak napvilágot. Horn Gyula – akit, mint állította, az utódok politizálása arra késztetett, hogy szándékaival ellentétben továbbra is részt vegyen a belpolitikában – úgy nyilatkozott: Németh Miklóssal nyerne a szocialista párt, ám hozzátette, neki is képviselőként kellene újrakezdenie. Mások úgy gondolják, egyenesen „királyként”, a párt miniszterelnök-jelöltjeként térne haza Londonból. Ezen a poszton sokan látnák szívesen még Medgyessy Pétert is, aki egyebek mellett az infláció visszaszorításával és a keresztülvitt nyugdíjreformmal nemzetközi elismerést vívott ki magának, ám ahogy korábban állította: előfordult, hogy a politikai akarat erősebb volt nála. Kérdés tehát, Németh Miklós esetében mennyit nyom a latban a szakértelem.