A görög-török viszály vége?

Több évszázados ellenségeskedés után a görögök és törökök békülékenyebb hangot ütnek meg, így a legkeletibb EU-tag úgy látszik, lassan rendezi viszonyát örök ellenségével. A görög-török szembenállás az egyik legrégebbi keletű történelmi viszály. Ami a történelmi előzményeket illeti: a kereszténység keleti védőbástyája, a bizánci császárság letéteményese, Görögország sokszor háborúzott az iszlám törökökkel. A törökök elfoglalták Konstantinápolyt, az örök keresztény metropoliszt, ezzel hatalmas veszteséget okozva a kereszténységnek, a nyugati civilizációnak. Akár ide is visszavezethetjük a konfliktust. A két ország természetesen rengeteget változott az azóta eltelt fél évezred során. A görög császárság demokratikus köztársasággá vált, politikai súlya csökkent, leginkább turistacélpontként emlékezünk rá. Törökország levetkőzte iszlám szultáni múltját, Kemal Atatürk tudatosan semmisítette meg a régi rend híveit. Európához közelítette elmaradott és tradíciók kötötte országát, megtiltotta a hagyományos öltözködést és átvette a latin ábécét is. Minden ízében europaizálni kívánta Törökországot, de ez csak annyiban sikerült, hogy jelenleg mindkét kultúrából kilóg. Európa vonakodik befogadni a hatalmas területű, de muzulmán államot, az iszlám országok pedig nem fogadhatják be a „nagy sátán”, az Egyesült Államok szövetségesét. A NATO-tagság Törökország számára egyfelől a fejlődés lehetőségét jelentette, másfelől viszont elveszítette természetes szövetségeseit, a Közel-Kelet iszlám államait.A török EU-csatlakozással más a helyzet, mint a közép-európai tagjelöltekkel. A visegrádi országok mindig a nyugati kultúrkörhöz tartoztak, Törökország viszont csak most próbál bekerülni oda, számos ázsiai sajátossággal. Jogi berendezkedése messze konzervatívabb az európainál, a kisebbségek helyzetének demokratikus kezelése nem erős oldaluk. Bár a jogharmonizációról még korai beszélni, Törökország láthatólag mindent megtesz, hogy egyszer megvalósuljon álma: az EU-tagság. Tiszta választásokat tartanak, az újságok szabad hangúak, láthatóan közelednek a nyugati életformához. A gazdasági-politikai rendszerhez való tartozáshoz azonban hozzátartozik a védelmi szövetségben elfoglalt helye is: Törökország a NATO talán leghűségesebb szövetségese.Görögország azonban vonakodó szövetséges a szervezetben. A NATO Jugoszlávia elleni légicsapásai alatt polgári demonstrációk során nevezték gyilkosnak Bill Clintont, Görögország csak elvben volt tagja a szervezetnek. Az ortodox keresztény vallású görögök hittársaik, a szerbek mellé álltak.A két ország kapcsolatában azonban van egy nem múló fájó pont, Ciprus. Vénusz szigete szuverén állam, de görög lakossággal. Ám 1974-ben a török hadsereg elfoglalta a sziget északi részét. Azóta a konfliktus nem csökkent, ami nagyon kihat a görög-török kapcsolatokra. Ami a szigeten történik, azt mindkét ország mint országaik kapcsolatát értékeli.A tavalyi év viszont fordulatot hozott az ellenséges viszonyban. A szörnyű törökországi földrengések során görög segélycsapatok érkeztek és nemzetiségtől függetlenül mentették az embereket. Az egész világ ámult a görögök gesztusán, a törökök leginkább. Azóta hallani görög-török együttműködésekről. A tervbe vett közös rendezésű 2008-as futball Eb, a magas szintű találkozók mind az egyezkedés szándékát erősítik. A külügyminiszteri találkozó már megtörtént. Bár még várni kell a legmagasabb szintű tárgyalásokra, biztató, hogy tudják, ezzel csak nyerhetnek. A török politika jó pontot szerez az Európai Uniónál, és lassan véget érhet a ciprusi dráma.