A görög-török viszály vége?

2000. 02. 08. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több évszázados ellenségeskedés után a görögök és törökök békülékenyebb hangot ütnek meg, így a legkeletibb EU-tag úgy látszik, lassan rendezi viszonyát örök ellenségével. A görög-török szembenállás az egyik legrégebbi keletű történelmi viszály. Ami a történelmi előzményeket illeti: a kereszténység keleti védőbástyája, a bizánci császárság letéteményese, Görögország sokszor háborúzott az iszlám törökökkel. A törökök elfoglalták Konstantinápolyt, az örök keresztény metropoliszt, ezzel hatalmas veszteséget okozva a kereszténységnek, a nyugati civilizációnak. Akár ide is visszavezethetjük a konfliktust. A két ország természetesen rengeteget változott az azóta eltelt fél évezred során. A görög császárság demokratikus köztársasággá vált, politikai súlya csökkent, leginkább turistacélpontként emlékezünk rá. Törökország levetkőzte iszlám szultáni múltját, Kemal Atatürk tudatosan semmisítette meg a régi rend híveit. Európához közelítette elmaradott és tradíciók kötötte országát, megtiltotta a hagyományos öltözködést és átvette a latin ábécét is. Minden ízében europaizálni kívánta Törökországot, de ez csak annyiban sikerült, hogy jelenleg mindkét kultúrából kilóg. Európa vonakodik befogadni a hatalmas területű, de muzulmán államot, az iszlám országok pedig nem fogadhatják be a „nagy sátán”, az Egyesült Államok szövetségesét. A NATO-tagság Törökország számára egyfelől a fejlődés lehetőségét jelentette, másfelől viszont elveszítette természetes szövetségeseit, a Közel-Kelet iszlám államait.A török EU-csatlakozással más a helyzet, mint a közép-európai tagjelöltekkel. A visegrádi országok mindig a nyugati kultúrkörhöz tartoztak, Törökország viszont csak most próbál bekerülni oda, számos ázsiai sajátossággal. Jogi berendezkedése messze konzervatívabb az európainál, a kisebbségek helyzetének demokratikus kezelése nem erős oldaluk. Bár a jogharmonizációról még korai beszélni, Törökország láthatólag mindent megtesz, hogy egyszer megvalósuljon álma: az EU-tagság. Tiszta választásokat tartanak, az újságok szabad hangúak, láthatóan közelednek a nyugati életformához. A gazdasági-politikai rendszerhez való tartozáshoz azonban hozzátartozik a védelmi szövetségben elfoglalt helye is: Törökország a NATO talán leghűségesebb szövetségese.Görögország azonban vonakodó szövetséges a szervezetben. A NATO Jugoszlávia elleni légicsapásai alatt polgári demonstrációk során nevezték gyilkosnak Bill Clintont, Görögország csak elvben volt tagja a szervezetnek. Az ortodox keresztény vallású görögök hittársaik, a szerbek mellé álltak.A két ország kapcsolatában azonban van egy nem múló fájó pont, Ciprus. Vénusz szigete szuverén állam, de görög lakossággal. Ám 1974-ben a török hadsereg elfoglalta a sziget északi részét. Azóta a konfliktus nem csökkent, ami nagyon kihat a görög-török kapcsolatokra. Ami a szigeten történik, azt mindkét ország mint országaik kapcsolatát értékeli.A tavalyi év viszont fordulatot hozott az ellenséges viszonyban. A szörnyű törökországi földrengések során görög segélycsapatok érkeztek és nemzetiségtől függetlenül mentették az embereket. Az egész világ ámult a görögök gesztusán, a törökök leginkább. Azóta hallani görög-török együttműködésekről. A tervbe vett közös rendezésű 2008-as futball Eb, a magas szintű találkozók mind az egyezkedés szándékát erősítik. A külügyminiszteri találkozó már megtörtént. Bár még várni kell a legmagasabb szintű tárgyalásokra, biztató, hogy tudják, ezzel csak nyerhetnek. A török politika jó pontot szerez az Európai Uniónál, és lassan véget érhet a ciprusi dráma.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.