A rideg marha a jövő állata?

A szürkemarhát sokan a puszták idegenforgalmi látványosságaként ismerik, Szomor Dezső apaji vállalkozó azonban azt állítja, hogy a magyar szürke a jövő állata, ugyanis húsa, mint biotermék, exportképes lehet. A rideg marha tartásának gazdaságosságát szolgálják a keresztezési kísérletek, melyek mára biztató eredményt hoztak Apajon.Szomor Dezső, aki mintegy ezer felnőtt marháját legelteti Apajpusztán, a Kiskunsági Nemzeti Park területein, jó húsz éve vásárolta az első magyar szürkéket, az őshonos állataink iránt érzett szimpátiából. Tíz éve azonban, amikor a kipusztulás veszélye fenyegette a magyar törzsállományokat, a vállalkozó ahelyett, hogy vágóhídra hajtotta volna az állatokat, vett még vagy háromszáz marhát. A génállomány megőrzésén túl arra törekedett az apaji gazdálkodó, hogy hasznot is hajtson a szürke gulya szaporulata, ezért három éve keresztezési kísérleteket kezdtek a kisebb genetikai értékű tehenekkel. Legsikerültebbek a magyar szürke tehenek és a charolais bikák „házas-ságából” született borjak lettek, ezek ugyanis egész évben megélnek a legelőn, ugyanakkor meghálálják a gondoskodást: jobb takarmánnyal meghizlalhatók, és húsuk biotermékként értékesíthető. A program lényege, hogy a magyar szürkét tiszta vérben és keresztezve szaporítsák, majd a borjakat további szaporításra értékesítsék. – Ma, amikor sokan munka nélkül tengődnek, s a kihasználatlan árterek, ugarok, rétek, legelők szinte kínálják magukat, jó lehetőség kínálkozna a szürke marhák tartására. A hetvenes években mezőgazdasági kivitelünk közel hetven százalékát a szarvasmarhának köszönhettük, míg mára e területen az importunk meghaladja az exportot. Már bizonyos, hogy az Európai Unióban húsmarhára fogunk kvótát kapni, de mivel nincsen megfelelő tenyészanyagunk, jobb ha a meglevő lehetőségeinket fejlesztjük, mintha horribilis pénzeket költenénk tenyészállomá-nyokra – véli Szomor Dezső, aki számos fórumon próbálta már felhívni a figyelmet az őshonos fajtánkban rejlő értékekre. A gazdálkodó szerint kedvezményes kölcsönnel kellene segíteni azokat, akik vállalkoznak a keresztezett marhák tartására, ez ugyancsak az állástalanok, de az ország számára is kitörési pont lehetne. Szomor Dezső szerint a magyar szürke legelőnyösebb tulajdonsága, hogy ridegen megél, nem kell számára istállót építeni, ezért a támogatást nem beruházásra, hanem mindjárt borjak vásárlására fordíthatná az állattartó. Egy öt-hat hektáros terület tíz marhának elég, és mivel az állatok könnyen ellenek, jól bírják a vándorlást, tulajdonképpen csak egy jó pásztorra van szükségük.A koncepció kidolgozásában segített Török István, a Kiskunsági Nemzeti Park telepvezetője is, hiszen, mint kiderült, az állattartás jól megfér a természetvédelem érdekeivel. A nemzeti park területei ugyanis mezőgazdasági szempontból értéktelenek, és a szürke marhák, mivel beletartoznak a biológiai körforgásba, csak segítenek a természet eredeti egyensúlyának megtartásában. A magyar szürke jól legel, azokon a részeken is lelegeli az elöregedett füvet, ahol nem lehet kaszálni, s közben még trágyázza is a területet, élőhelyet biztosítva azoknak a rovaroknak, melyek a madarak táplálékául szolgálnak. A marhák járta részeken pillangós növényekkel dúsulnak a fűcsomók, fészket kínálva a mezei madaraknak. A rideg tartással nevelt állatok húsa jó minőségű bioterméknek számít, íze a vadhúséra emlékeztet. A szürkemarhából készült ételek nagy sikert aratnak a turisták körében a Margitszigeti Casinóban és a nemzeti park bösztörpusztai, őshonos állatokat tenyésztő telepének vendéglőjében is.