Zárt ajtók mögött folytatódik az egyház élete

A világ vezetői Ferenc pápa koporsója körül gyűltek össze, hogy búcsút vegyenek és elkísérjek utolsó útjára a katolikus egyházfőt. A Bíborosi Kollégium tagjai közben folytatták az előkészítő kongregációkat, amelyek elengedhetetlen fontosságúak a konklávé megkezdéséhez, amely május 5. és 10. között kezdődhet el. Andrea Gagliarducci olasz újságíró, az ACI Stampa és a Catholic News Agency Vatikán-szakértője a konklávéról beszélt lapunknak.

A Szent Péter-bazilika szobrainak látványa egy nappal Ferenc pápa halála után a vatikáni Szent Péter téren 2025. április 22-én (Fotó: AFP)

Ez azonban, hogy nemcsak egy szűk körű esemény, hanem igen fontos egyházi szertartás. 

A bíborosok minden reggel szentmisén vesznek részt, majd megreggeliznek és a Sixtus-kápolnába mennek. Ott együtt elmondják a reggeli zsolozsmát, ezt követően kerül sor a nap első szavazására. Ezután tízóraiznak és elkezdődik a második szavazás. Később együtt ebédelnek, majd újra szavaznak. A nap a zsolozsma vesperásával zárul, majd a bíborosok visszatérnek a Szent Márta-házba

– fogalmazott a szakértő, hozzátéve:

A konklávé az extra omnes rítussal kezdődik, de ezt a Missa Eligendo Romano Pontefice szertartás előzi meg, amelyen a Bíborosi Kollégium összes tagja részt vesz, a választó és a nem választó bíborosok egyaránt. Ezt a bevezető ünnepi szentmisét a Giovanni Battista Re bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja celebrálja, ezt követően ünnepi körmentben érkeznek meg a bíborosok a Sixtus-kápolnába, miközben litániákat énekelnek.

A kápolnában a bíborosok egymás után esküt tesznek, hogy mindent a lelkiismeretüknek a kritériumoknak, valamint Isten akaratának megfelelően tesznek. Minden szavazást követően az egyes bíborosok a Summum Ponteficem feliratú szavazócédulára a kiválasztott bíboros nevét felírják kettőbe hajtják, felemelik a kezüket és körmenet formájában a Sixtus-kápolna közepéhez érnek, ahol a kollégium három tagja helyezkedik el. Ők azok, akik összegyűjtik a szavazatokat. Tehát összehajtják a szavazócédulát és beteszik az urnába. 

Egy igen összetett szertartásról van szó. Pillanatnyilag 133 választó bíboros van, eredetileg 135-en lennének, de Kanizaro bíboros jelentette, hogy egészségi problémák miatt nem lehet majd jelen. Pulic is hasonló indokokra hivatkozva nem lesz jelen a konklávén

– mondta Andrea Gagliarducci, aki az új pápa személyéről nem bocsátkozott esélylatolgatásba.

133 bíborosról van szó, akiknek meg kell ismerniük egymást, tisztázniuk kell, hogy mit szeretnének. Csak az alapján mondhatnék véleményt, hogy mit tapasztalok a környezetemben lévő bíborosok között, de az egy szűk szelet, ez a nyugati egyház. Nem tudhatom, hogy például mit gondolnak az ázsiai vagy az afrikai bíborosok. Ez meglepetést hozhat, mert a szavazatok kétharmada szükséges az új pápa megválasztásához. Ez a nagy többséget jelenti, amely azt feltételezi, hogy széles körű egyetértés szükséges, nem elég az, ha egyesek megegyeznek egy személy kiválasztásában. Az a cél, hogy ne egy többség és egyfajta ellenzék legyen, hanem közösségben legyenek egymással a bíboros atyák.

A szakértő arra is felhívta a figyelmez, hogy Joseph Ratzinger, XVI. Benedek pápa megváltoztatta a szabályzatot. 34 szavazás után egy utólagos szavazásra kerül sor, a legtöbb szavazatot szerszett két bíboros között, akik azonban nem vehetnek részt a szavazáson. A kettő közül valamelyiknek azonban meg kell szereznie a kétharmados többséget, ellenkező esetben nem történik meg az új pápa megválasztása. 

Nagyon nehéz a jelen helyzetben megmondani, hogy kik a legesélyesebbek

– fogalmazott a Vatikán-szakértő. A bíboros atyák a Szentlélek közbenjárását kérik a konklávé időszakában és sokan hisznek is abban, hogy a Szentlélek akarata érvényesül abban, hogy ki lesz az új pápa.

A konklávé egy rítus, a bíborosok minden szavazás előtt imádkoznak és esküt tesznek. Feltételezhetjük, hogy szívből imádkoznak, és figyelnek a Szentlélek sugallatára. Remélhetjük, hogy a Szentlélek nem távozik a kápolnából a szavazásra nem jogosult bíborosokkal

– hangsúlyozta Andrea Gagliarducci. A pápaválasztás jele a fehér füst, amely felszáll a Sixtus-kápolna kéményéből.

A fekete füst azt jelenti, hogy sikertelen volt a szavazás, amikor pedig fehér füst száll fel, az azt jelenti, hogy a bíborosok megválasztották az új pápát. Ez egyfajta mód annak közlésére, hogy új pápa van. 

Az elmúlt konklávékon a fehér füstöt egy ünnepi haranghúzás is megismételte, hiszen nem minden esetben volt egyértelmű, hogy fehér füst szállt fel a kéményből. Igazából a nap közepén is lehetséges, hogy felszáll a fehér füst, ha a reggeli szavazáson sikerül az egyik bíborosnak megszereznie a szavazatok kétharmados többségét. A fekete füst a nap végén száll fel, ha egyetlen szavazás sem zárul az új pápa megválasztásával

– magyarázta a szakértő.

Borítókép: A Szent Péter-bazilika szobrainak látványa egy nappal Ferenc pápa halála után a vatikáni Szent Péter téren 2025. április 22-én (Fotó: AFP)