Gyorsvasút épülne Ferihegyig

A végleges tervek elkészültével akár két éven belül gyorsvasúttal lehet majd eljutni Budapest belvárosából a Ferihegyi nemzetközi repülőtérig. A tizenhárom kilométeres utat tíz perc alatt tennék meg a vonatok, ami döntően megváltoztatná az eddigi közlekedési szokásokat, lehetőségeket, egyben gyarapítaná a repülőtér forgalmát. Tegnap a városból a repülőtérre közlekedő különvonaton Kukely Márton vezérigazgató a MÁV Rt., és Bartha Ferenc elnök a TriGránit holding részéről megállapodást írt alá a Nyugati pályaudvar és a Ferihegyi repülőtér között megépítendő gyorsvasút előzetes hatástanulmányának elkészítéséről. A tanulmányt – amely 15 millió forintos költséget jelent – a szerződés értelmében 2000. október 30-ig kell elkészíteni. Az előreláthatólag több tízmilliárd forint értékű beruházást döntően magántőkéből, uniós pénzekből, illetve a MÁV forrásaiból valósítanák meg. Kukely Márton lapunknak elmondta, hogy a tanulmány elkészültével a beruházás méretétől függően két éven belül megindulhatna a vasúti forgalom. Amennyiben a vasút is részt vesz a fejlesztésben, ezt hitelekből valósítja meg. A felek tegnap úgy nyilatkoztak, hogy a főváros közlekedési rendszerét, földrajzi elhelyezkedését, a nemzetközi, gazdasági életben betöltött szerepét és a repülőtér fejlesztési lehetőségeit figyelembe véve mindenképpen indokoltnak tartják a vasúti közlekedés megteremtését.Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a repülőtéren tartott nemzetközi konferencián annak a véleményének adott hangot, hogy Ferihegy az ország egyik legfontosabb kapuja, amit a kor igényeinek, illetve a kelet-közép-európai régióban betölthető szerepének megfelelően kell bővíteni a jövőben. A miniszter véleménye szerint a repülés szempontjából régióbeli szerepünk kisebb, mint ami elvárható lenne, ezért a fejlesztés elengedhetetlen. Hozzátette: a reptér bővítése az elsőrangú közlekedési infrastruktúra megteremtése nélkül nem valósulhatna meg, az összeköttetésben fontos szerep juthat az eddig hiányzó kötöttpályás közlekedési rendszernek. Katona Kálmán elmondta, hogy Magyarország visszavonta az autópálya-építésre kért EU-s támogatást, és ezt a pénzt a vasútfejlesztésre szeretné megkapni, majd felhasználni.Kovács Ferenc, a Malév Rt. vezérigazgatója elmondta: a Ferihegyi repülőtér földrajzilag a legjobb helyen fekszik ahoz, hogy Kelet-Közép-Európa gyűjtő-elosztó légikikötőjévé váljon.A Ferihegyi repülőtér tavaly 4,3 millió utast fogadott, a forgalom évente öt százalékkal emelkedik. Mindez annyit jelent, hogy öt év múlva kevés lesz a 2A és a 2B terminál együttes kapacitása, így várhatóan tovább kell bővíteni a létesítményeket. Eddig három terv készült el a vasúti kapcsolat megteremtéséről, amelyeket már a kezdeti időszakban elvetettek, mondván, hogy a várható utasforgalom a költségekkel nincsen arányban. A már napvilágot látott tervek első változata szerint a gyorsvasúti forgalmat a reptér mellett elhaladó ceglédi fővonal bonyolítaná, és a jelenlegi csatlakozó iparvágányt vezetnék el a terminálokig. A másik elképzelés szerint Pestlőrinctől külön pálya épülne a repülőtérig, majd onnan továbbhaladva visszacsatlakozna a ceglédi fővonalra. A harmadik változat a Keleti pályaudvart is bekapcsolná a reptéri vasúti közlekedésbe. Manninger Jenő, a közlekedési tárca politikai államtitkára elmondta, hogy a várható utasszám mindenképpen indokolttá teszi a kötöttpályás összeköttetés megvalósítását, ám nem biztos, hogy a drágább változatokban kellene gondolkodni, a hagyományos pálya bővítése a világ számos fővárosában elegendőnek bizonyult.Demján Sándor, a TriGránit Fejlesztési Rt. elnök-vezérigazgatója szerint a jövőben a közlekedés és a turizmus lesz a leggyorsabban fejlődő üzletág, ennek megfelelően az ország számára legfontosabb közlekedési csomópontokban kell megteremteni a fejlesztések lehetőségét. A reptér és környéke egyrészt komoly iparfejlesztési lehetőségeket rejt, másrészt Budapest infrastruktúráját a mai kornak megfelelően kell kiegészíteni, ehhez pedig elengedhetetlen a Ferihegyi repülőtér fejlesztése. Demján kiemelte az egyre gyorsabban fejlődő kongresszusi turizmust, amely a repülőtér és a hazai légiközlekedés kapacitása miatt nem tud egyelőre teret nyerni Magyarországon. Elmondta: Budapest a legjobb befektetési terület lehet Kelet-Közép-Európában, első ízben valósul meg a repülőtér környékén egy évi egymillió embert fogadó kongressszusi központ.