Oktatástervezés hosszú távon

- A fejlődéssel folyamatosan nő az ismeretanyag, a túlterhelt gyermeknek meg kell tanítani a szelektálást, és az alapműveltséghez kapcsolva kialakítani a tudás kiegészítésének képességét – hangsúlyozta Pokorni Zoltán oktatási miniszter fehérgyarmati látogatásán. A Közoktatás 2000 című konferencián tartott előadásában kitért a fellelhető problémákra, és az oktatásban történő változásokra.A romakérdésről, a pedagógusbérek változásáról és a közoktatásban történt változásokról kérdeztük a szatmári térségbe érkező minisztert. Kifejtette: a változásokat és a finanszírozási rendszer átalakítását már elkezdték. Szeretnék elérni, hogy az oktatás színvonala, finanszírozott-sági szintje ne függjön az adott település jövedelemtermelő képességétől. A tanuló a szatmári kistelepülésen is olyan oktatást és nevelést kapjon, mint a fővárosban. Jelenleg kiemelt figyelemmel fordulnak a kistelepülések és a kollégiumok felé. Pokorni Zoltán arról is beszélt: a Nemzeti alaptanterv korrekciója, a kerettantervek megalkotása egy éve folyamatban van. Hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer ne a felvételi vizsgákra épüljön, hanem a gyerekek életkorának megfelelő mentális és fiziológiai igényeihez igazodjon. Felhívta a figyelmet a gyakorlás és a rendszeres ismétlés fontosságára. A tanulókat érő információözön szelektálásához a kerettanterv nyújthat hathatós segítséget.A tervezés és mérés tekintetében kifejtette: minden egynél több oktatási intézménnyel rendelkező önkormányzatnak hoszszú távra is terveznie kell oktatási céljait, feladatait, ezzel szabva gátat a kiszolgáltatottság érzésének, és a gyermeklétszám csökkenésével járó problémák kiküszöbölésének. A létszám változásával az önkormányzatok és az iskolák között kialakulhat egy tárgyszerű és racionális vita, amely segítséget jelenthet a pozitív továbblépéshez és a meglévő hálózat átalakításához. A miniszter a minőségbiztosítást új eszköznek tekinti ahhoz, hogy azokat a szakmai értékeket is láthatóvá tegyék, amelyek egy, csak a pénzügyi döntések alapján működő önkormányzatnak nem világosak. A legtöbb esetben a fenntartó csak kiadási tételként kezeli az iskolát, nem ismeri fel azt, hogy a gyerekek mennyit segíthetnek az adott település jövőjének kialakításában. Hosszú távon láthatóvá kell tenni, hogy az oktatás eszköz, ehhez mutat kedvező lehetőségeket a Comenius program. A minisztériumban készül a jövő évi költségvetés tervezete, amelyben kiemelt figyelem jut a pedagógusbérek emelésének. A miniszter hangsúlyozta: az elmúlt kormány idején 17 százalékot csökkentek reálértékben a pedagógusbérek, amelyet néhány százalékos reálbér-növe-kedés nem tudott ellensúlyozni.A kérdésre, miszerint sok romagyerek kerül korrekciós osztályba, a miniszter kifejtette: olyan hátránnyal érkeznek az iskolákba, hogy az intézményeknek erre nem volt türelme és energiája felkészülni. Po-korni elmondta: számukra ez teljességgel elfogadhatatlan. Az integrált nevelést, a felzárkóztatást és a fejlesztést helyezik előtérbe. Változtatnak az áthelyező bizottságok gyakorlatán. Az iskolák feladata kulturáltabbá, humanizáltabbá és toleránsabbá válni a kérdésben.A gyógypedagógia kérdéskörében a miniszter hangsúlyozta: az integrált, fejlesztő oktatás és nevelés híveként céljuknak tekintik minél több gyógypedagógus képzését. Egyre több olyan gyermek van, aki kora alapján iskolaköteles, érettsége szerint azonban iskolaéretlen. Megváltoztatták az óvodából iskolába lépés szabályát, és ha a család és a szakemberek is egyetértenek, a gyerek továbbra is maradhat óvodában.Módosítás az is, hogy a 4. év végére kell elérni a többiekkel azonos szintet, így nem bukik meg már első, illetve második osztályban a gyerek. Pokorni Zoltán úgy fogalmazott: ebben az életkorban nem egy elvont mércéhez kell mérni a gyermekeket, hanem önmaguk fejlődési üteméhez.