Történelmi pillanatok Kolozsváron

Nem szeretem a nagy szavakat, de most valóban történelmi eseményről van szó – jelentette ki az MNO-nak adott nyilatkozatában Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megbízott rektora. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kérdésünkre „ünnepi pillanatnak” nevezte az egyetem megnyitását.

A több erdélyi városban is működő egyetem tanévnyitó ünnepségére szerdán, Kolozsváron kerül sor. Az eseményen részt vesz Pálinkás József magyar és Vasile Dancu román oktatási miniszter. Marosvásárhelyen 5, Csíkszeredán 4 szakon indul meg a képzés, összesen 374 diákkal. Nagyváradon – többek közt Orbán Viktor részvételével – csütörökön nyitja meg kapuit a Partiumi Keresztény Egyetem, ennek hallgatóival együtt az új intézményekben tanévet kezdő magyar diákok száma eléri az 1100 főt.

Hosszú évtizedek óta az erdélyi magyar társadalomnak az önálló magyar tudományegyetem létrehozása volt az egyik alapvető követelése és kérése. Ezt különböző úton-módon próbáltuk megvalósítani. Az a tény, hogy a 2000. év magyar költségvetésében megjelent ez a tétel, hogy a magyar kormány és országgyűlés 2 milliárd forinttal támogatná egy önálló magyar magánegyetem létrehozását, megnyitott előttünk egy új lehetőséget, amivel élni akartunk és kívánunk – fogalmaz Tonk, aki az egyetem jelentőségét többek közt abban látja, hogy az erdélyi magyarságnak végre lesz önálló felsőoktatási intézménye. Szerinte ez volt a „gordiuszi csomó” éveken keresztül. Mindemellett Tonk kiemelte: az EMTE munkájának megindítása önmagában még nem oldja meg a magyar kisebbség felsőoktatásának kérdését. „Elindult valami, ám még hosszú évek nehéz munkája áll előttünk” – fogalmazott, Kodályt idézve: „Egy új kertben új magot elültetni hatalmas dolog, mi elültettük ezt a magot az erdélyi magyar oktatás kertjébe, és mostmár rajtunk fog múlni, hogy mi lesz ebből.”

Elsősorban a magyar nyelvű műszaki és közgazdasági képzés hiánya jelentett gondot – válaszolta Tonk azon észrevételünkre, hogy a most induló szakok kevésbé koncentrálnak a humán tárgyakra, mint például a magyar nyelv és irodalom. Tonk kiemeli: magyar nyelven Romániában egyáltalán nem folyt műszaki képzés, és gondot jelentett a közgazdasági képzés is, mely iránt igen nagy igény mutatkozik, ám csak szűk körben oktatták ezt magyar nyelven, Kolozsváron.

Az egyetem ideiglenes szenátusának határozata előírja: minden évfolyamon kötelezően, hetente sor kerül magyarságismeret-órára – tájékoztatott Tonk. A képzés így lehetőséget nyújt arra is, hogy a hallgatók a magyar történelem, néprajz, nyelv, művészet- és irodalomtörténet területén is tájékozottak legyenek. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az egyetem ne csak nyelvében legyen magyar, hanem ennél többet jelentsen: szellemében legyen az” – hangsúlyozta az egyetem megbízott rektora.

Az EMTE-n szerzett diploma természetesen Romániában akkreditált és érvényes felsőfokú végzettséget jelent – mondta Tonk. A műegyetemi hallgatók közül az első három évfolyam végzőseinek valamelyik romániai akkreditált egyetemen kell záróvizsgát tennie, így nyerik el diplomájukat. Ha ez a három évfolyam sikeresen teszi le vizsgáit, az EMTE megkapja a végleges akkreditációt, ezt követően teljes értékű egyetemként az EMTE sajátmaga bocsáthat ki Romániában érvényes diplomákat.

---

Minden problémán túl ünnepi pillanat, hogy a napokban megnyílik a Sapientia magánegyetem Erdély több városában. Én is részt veszek a megnyitón Kolozsváron és Marosvásárhelyen – jelentette ki az MNO kérdésére válaszolva Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó ugyanakkor sajnálatosnak nevezte a bukaresti képviselőház keddi döntését: a testület elutasította a kolozsvári állami magánegyetem visszaállításáról, újraalapításáról szóló törvénytervezetet.

Az önálló magyar magánegyetem beindulása jótékonyan hathat vissza az egész magyar oktatási rendszerre, húzóerőt jelenthet a középiskolák számára is – fejtette ki Markó, hozzáfűzve: „ez nem jelentheti azt, hogy csak a magánegyetem önmagában elegendőnek bizonyulhat, ami az anyanyelvű felsőoktatást illeti.” Az RMDSZ továbbra is következetesen dolgozik egy állami magyar egyetem létrejöttéért. Az állami oktatásban most is van magyar nyelvű oktatás, Kolozsváron több mint 4000 diák tanul magyarul különböző csoportokban és szakokon a Babes-Bolyain, de nincsenek meg a megfelelő, önálló struktúrák az egyetemen belül. Jelen pillanatban nehéz lenne megmondani, mikor, hol, hogyan sikerül létrehozni az önálló magyar egyetemet – mutatott rá Markó – hiszen nem sikerült erről megegyezni a kormányzati koalíciós szerepvállalás idején, akkori parnereikkel, sem a jelenelegi kormánypárttal, melyet parlamenti szavazataival támogat az RMDSZ.

Az, hogy a képviselőház visszautasította az RMDSZ javaslatát egy önálló magyar állami egyetem létrehozására, nem volt meglepő, hiszen előre tudtuk, hogy így fog történni – jelentette ki Markó, aki szerint a Sapientia magánegyetemnek hosszú távon az a haszna is meglesz, hogy bebizonyítja: a különböző román félelmek és aggodalmak egy önálló magyar egyetemmel szemben teljesen alaptalanok.