Az első fejtés ideje

Fejtéssel tisztíthatjuk meg az újbort az erjedés során keletkezett üledékektől. Eközben azonban a bor – mivel a művelet legtöbbször a levegőn zajlik – jelentős mennyiségű szén-dioxidot veszít, ugyanakkor viszont oxigént vesz föl. Ez utóbbi olyan oxidációs folyamatokat indít el, amelyek hatással lesznek a bor további érésére, és elősegíthetik a zavarodást okozó anyagok kiválását. Az első fejtés idejét nehéz pontosan meghatározni.

Dózsai László
2001. 11. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fejtéssel tisztíthatjuk meg az újbort az erjedés során keletkezett üledékektől. Eközben azonban a bor – mivel a művelet legtöbbször a levegőn zajlik – jelentős mennyiségű szén-dioxidot veszít, ugyanakkor viszont oxigént vesz föl. Ez utóbbi olyan oxidációs folyamatokat indít el, amelyek hatással lesznek a bor további érésére, és elősegíthetik a zavarodást okozó anyagok kiválását.
Az első fejtés idejét nehéz pontosan meghatározni. Túl korán végezve nem maradhat elég idő arra, hogy rendesen végbemenjen az erjedés, és teljes egészében kioldódjanak a seprőből az íz-, illat- és zamatanyagok. Túl kései fejtéskor pedig borbetegségek és borhibák alakulhatnak ki. Az időpont tehát attól is függ, hogy milyen a bor jellege. Viszonylag gyorsan – az erjedés vége után két héttel – kell fejteni a kevesebb savat tartalmazó, lágyabb és száraz borokat, főleg akkor, ha a pince melegebb az átlagosnál. (Az újbor számára a 11–14 fokos pincehőmérséklet a legkedvezőbb.) Ha a borunk kemény, savas, nehéz vagy túlérett szőlőből készült, várjunk két-három hetet az első fejtéssel.
A fejtésidô szempontjából az sem mindegy, milyen anyagú edényben erjesztettük, illetve tároljuk a bort. (Az előbb említett szempontok a fahordóban erjesztett, illetve érlelt borra vonatkoztak.) Az acél- vagy üvegedényekben tartott bort fejtsük korábban, ugyanis ezekben az edényekben a bor nem tud úgy „lélegezni”, mint a fahordóban. Ennek következtében kellemetlen hatású kénvegyületeket vesz föl a seprőből, illetve ez a zárt állapot egyes káros mikroszervezetek elszaporodásának is kedvez.
Az egészséges mustból készült újbort bátran fejthetjük levegőztetve. Ha azonban a bort szürkerothadásos, penészes szőlőből erjesztettük, legyünk óvatosak. Ekkor ugyanis barnatöréses borbetegség ütheti föl a fejét, amelyet a következô módon fedezhetünk fel: töltsünk az ilyen borból háromnegyedig egy fehér üvegpalackba, ne dugaszoljuk le, hagyjuk szabadon szobahőmérsékleten egy napig. Ha borunk barnatörésre hajlamos, az egész zavaros lesz, és a palack fala mentén gyűrű alakul ki. Az ilyen bornak az illata is nehéz, aszalt gyümölcsre emlékeztet. A barnatörésre hajlamos bor első fejtését úgy végezzük, hogy azt minél kevesebb levegő érje.
Ezen időszak fontos feladata az újbor kénezése is, amit az első fejtés után néhány nappal célszerű elvégezni. A kén hatására megőrződik a bor friss, fiatalos jellege, és megakadályozza a borbetegségek, borhibák kialakulását. A kénezés porított borkénnel, kénsavtörzsoldattal, esetleg cseppfolyós kén-dioxiddal is végezhető. Hogy pontosan mennyit adjunk, arra nincs recept, bora válogatja. Általában a 10-30 gramm ként ajánlanak az újborhoz száz literenként.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.