Brüsszel a lengyelekről és a balti államokról

Egy fokkal ismét szorosabbra zárult az EU-tagjelöltek élcsoportja, de nem csökkent Lengyelország viszonylagos lemaradása a csatlakozási tárgyalások szerdán tartott főtárgyalói fordulóján. Legnagyobbat ezúttal két balti állam, Lettország és Litvánia lépett előre: három-három joganyag fejezetet zártak le, s ezzel megerősítették pozíciójukat a legelőrébb tartó tagjelöltek között. Mindketten félretehették a versenypolitika témakörét, emellett Lettország a környezetvédelem és a pénzügyi ellenőrzés, Litvánia pedig a személyek szabad áramlása és a vámunió ügyében jutott megállapodásra a tizenötökkel. Mindkét balti állam a tagjelölteknek ahhoz a csoportjához tartozik, amely csak a múlt év elején kezdte meg az érdemi csatlakozási tárgyalásokat. Ennek ellenére a szerdai forduló után 21 lezárt fejezetet tudhatnak maguk mögött a 29-ből, köztük olyanokat is, amelyek a legtöbb tagjelölt számára a politikailag vagy technikailag a legnehezebbek közé tartoznak.

A legnagyobb – és több szempontból a legproblematikusabbnak tartott – tagjelölt, Lengyelország egyetlen fejezettel lépett előre: a vállalati jog témakörét zárta le, miután sikerült megállapodásra jutnia az unióval arról, hogy gyógyszeripari cégeinek egy ötéves átmeneti időszakban még nem kell alkalmazkodniuk a szigorú uniós szabványokhoz. Varsó számára az elvileg erre a fél évre jutó fejezetek közül hátravan még két – belpolitikailag és a bővítés szempontjából is különösen kényes – témakör, a személyek, illetve a tőke szabad áramlása. Az új lengyel kormány az utóbbi időben mindkét téren látványos engedményeket tett (külügyminisztere ellen ezért az ellenzék bizalmatlansági indítványt is benyújtott a parlamentben), de eddig ez nem volt elég az áttöréshez. Főtárgyalója, az ezen a poszton ugyancsak új Jan Truszczynski abban reménykedik, hogy a decemberi miniszteri szintű fordulón sikerül politikai megállapodásra jutni.

Változatlanul távolinak tűnik viszont ugyanez a lehetőség az adószabályozás témakörében, ahol Varsó ötéves átmeneti időszakra szeretné fenntartani a könyvek és folyóiratok áfamentességét. Az adófejezet azért is problematikus több tagjelölt számára, mert az unió a közelmúltban jelentette be a cigaretta fogyasztási adójának újabb emelésére vonatkozó tervét, amelynek nyomán közép- és kelet-európai viszonylatban alig tartható magasságokba szöknének a dohányáruk árai. Az unióban az adó a tervek szerint jövő év júliusától emelkedne 1000 darabonkénti 57 euróról 64-re, az adófejezetről tárgyaló tagjelöltek azonban várhatóan 2-3 évi mentességet kapnak majd az új mérték bevezetése alól.

Szerdán egy-egy fejezetet zárt még le Bulgária (szolgáltatások szabad áramlása), Románia (vállalati jog), Észtország és Szlovénia (versenypolitika), Csehország (adó) Magyarország (bel- és igazságügyi együttműködés), valamint Málta (szociálpolitika). A soros belga elnökség alatti harmadik ilyen fordulón a 12 tárgyaló tagjelölt közül egyedül Szlovákia nem vesz részt, de ennek a diplomáciától független oka volt: főtárgyalója egy sportbalesetben megsérült, és egyelőre kezelésre szorul. A lezárt fejezetek számát tekintve továbbra is Ciprus és Magyarország áll az élen (23-23), de a legelőrébb tartó tagjelöltek most már viszonylag népes csoportjában a különbségek egyre kisebbek és esetlegesebbek. Mindinkább konkrét formát látszik ölteni viszont az Európai Bizottságnak az az értékelése, amely szerint tíz tagjelöltnek van reális esélye arra, hogy a jövő év végén lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. Eltekintve attól, hogy az igazán legnehezebb fejezetek (mezőgazdasági és regionális politika, költségvetés) valamennyi tagjelölt számára még csak ezután következnek, a nagy kérdőjel ebből a szempontból – mint eddig – Lengyelország.