Hidegzuhany a Visegrádi Csoportra?

A mérsékelten konzervatív irányzatú belga lap idézte Orbán Viktor miniszterelnöknek, a múlt héten Brüsszelben tett kijelentését, amely szerint a dekrétumok nem egyeztethetők össze az európai joggal, ezért Csehországnak és Szlovákiának még uniós csatlakozása előtt hatályon kívül kellene helyeznie azokat.

Az uniónak azonban nincsenek ilyesfajta igényei. Günter Verheugen bővítési biztos arról biztosította Jan Kavan cseh külügyminisztert, hogy a dekrétumok ügye független a csatlakozási tárgyalásoktól.

A lap felidézi a dekrétumok legfontosabb rendelkezéseit, amelyek „mintegy hárommillió szudétanémet és körülbelül 30 ezer szlovákiai magyar javaitól való megfosztásához és kitelepítéséhez vezettek”. Kavan ennek ellenére megerősítette, hogy a dekrétumok hatályban vannak, és továbbra is hatályban maradnak, még ha „semmilyen jogi erejük nincs” már.

A háttérben azonban Damoklesz kardjaként lebeg a cseh kormány fölött a kártalanítás lehetősége, amelyet gyakran felvetnek a kitelepítettek vagy leszármazottaik szervezetei – fűzi hozzá a tudósító, aki szerint az összetűzés tagadhatatlanul hidegzuhanyként érte a térséget és az 1991-ben létrejött Visegrádi Csoportot.

Idézi ugyanakkor Libor Roucek cseh kormányszóvivőt, aki szerint „Orbán Viktornak ez a kisiklása nem fogja megváltoztatni” az érintett országok közötti „szilárd” kapcsolatokat. „Majd elválik...” – jegyzi meg némileg szkeptikusan a La Libre Belgique.