Bér- és nyugdíjemelések várhatók

Az év első negyedében és várhatóan az év egészében jelentősen növekedtek, illetve növekednek a bérek. Emiatt a nyugdíjasoknak 60-100 milliárd forint nyugdíjemelés jár - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a tárca csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Varga Mihály javaslata szerint az emelés első részét június 1-jével, a második részét december 1-jével folyósítják a kormány döntését követően.

A pénzügyminiszter szerint a márciusi 5,9 százalékos, egy évre visszatekintő infláció azt mutatja, hogy a magyar gazdaság jó úton halad. Ez az adat 1987 óta a legkedvezőbb. Az államháztartásban semmi rendkívüli nem történt, nincs szükség arra, hogy bármilyen változtatást eszközöljenek az elfogadott kétéves költségvetésben.

Elmondta: az idei év első három hónapjában a várakozásoknál nagyobb volt a bérkiáramlás, emiatt igen „jól jöttek” a költségvetésbe a járulék és adóbefizetések.

Varga Mihály elmondta: ugyan az első negyedéves adatok még nem állnak rendelkezésre, de a nettó átlagkereset januárban 18,7 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva, és a nagyobb bérkiáramlás az egész első negyedévet jellemezte. – Így az az ellenzéki javaslat, hogy legyen a nyugdíjasoknak 13. havi nyugdíja, nem új keletű, csupán azt kapnák meg, ami egyébként is járna nekik – mondta a pénzügyminiszter.

Varga Mihály kérdésekre válaszolva kifejtette: egyelőre a konkrét, a nyugdíjemeléssel kapcsolatos számítások még folynak a tárcánál, annyi bátran állítható, hogy júniusban a reálisan becsült legkevesebb 60 milliárd forintos többlet államháztartási befizetés fele, azaz 30 milliárd forint már kifizethető a nyugellátások emelésére.

A pénzügyminiszter szerint a márciusi 5,9 százalékos, egy évre visszatekintő infláció azt mutatja, hogy a magyar gazdaság jó úton halad. Ez az adat 1987 óta a legkedvezőbb. Az államháztartásban semmi rendkívüli nem történt, nincs szükség arra, hogy bármilyen változtatást eszközöljenek az elfogadott kétéves költségvetésben.

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya március végéig 242,7 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 48 százaléka – derült ki a Pénzügyminisztérium első negyedévről készített összegzéséből.

Tavaly az első negyedévben az államháztartás 58,7 milliárd forint deficittel zárt.

A központi költségvetés ez évi első negyedéves hiánya 186,9 milliárd forint volt, ami az éves előirányzat 38,4 százaléka. Tavaly az első negyedévben a központi költségvetésben 35,2 milliárd forintos hiány alakult ki.

Varga Mihály elmondta: 1998 első negyedévében az államháztartás hiánya 192 milliárd forint volt, ami az akkori éves előirányzat 43 százalékát tette ki, akkor a központi költségvetésben az első negyedévben a hiány az éves előirányzat 41,5 százaléka volt, míg az idén csupán 38,4 százalékát mutatta. A pénzügyminiszter szerint, akárcsak 1998-ban, idén sincs szükség bármilyen változtatásra a már elfogadott költségvetési számokban.

A pénzügyminiszter azt is hangoztatta, hogy az világgazdasági lassulás ellenére a magyar gazdaság igen jól teljesít és stabil.

Bathó Ferenc elmondta: az államháztartás márciusi hiánya 43,7 milliárd forint lett, ami több egyszeri tényezőből adódik. (Tavaly a márciusi adat csupán 831 millió forint volt.)

Az első negyedévben több egyszeri kiadás növelte meg az államháztartás hiányát. Így a múlt év decemberében elfogadott döntés alapján az idén 36 milliárd forintot utaltak át a Magyar Fejlesztési Banknak a Nemzeti Színház teljes beruházási előirányzatát kifizették 10,2 milliárd forint összegben, és márciusban döntés született az egyházak támogatásának 4 milliárd forintos egyszeri átutalásáról. Ezen felül mintegy 30 milliárd forint áthúzódó hatás, ami a kormány decemberi határozatából adódik, valamint körülbelül 20 milliárd forint a társadalombiztosítás előfinanszírozása.

A központi költségvetés bevételeinek főösszege az idén az első negyedévben 1.009,356 milliárd forintot tett ki, miközben a kiadások főösszege 1.196,245 milliárd forintra rúgott.

A központi költségvetésben az első három hónapban 44,89 milliárd forintot értek el a vám- és importbefizetések, ami az éves
előirányzat 46,3 százalékát teszi ki. Tavaly az első negyedévben
vám- és importbefizetésként 41,553 milliárd forint érkezett a
központi büdzsébe. A lakosság személyi jövedelemadó bevételei az idei első negyedévben 233 milliárd forintot tettek ki, szemben a
tavaly első háromhavi 205,9 milliárd forinttal. A központi büdzsében általános forgalmi adóként 2002 első három hónapjában 314,3 milliárd forintot fizettek be, ez az éves előirányzat 24,5 százaléka. Tavaly az első negyedévben az általános forgalmiadó-bevételek 333,38 milliárd forintra rúgtak, ami az akkori éves előirányzat 26,8 százaléka volt.

Az elkülönített állami pénzalapok március hónapban 0,5 milliárd forint hiánnyal zártak, amiből a központi Nukleáris Pénzügyi Alap 1,2 milliárd forint többletet, a Munkaerőpiaci Alap viszont 1,7
milliárd forint hiányt eredményezett. Így az idei első negyedévben
az elkülönített állami pénzalapok többlete összességében 7,4
milliárd forint volt.

A társadalombiztosítási alapok egyenlege az első negyedévben 63,2 milliárd forint hiánnyal zárt, ami az éves előirányzat közel négyszerese, viszont a későbbi költségvetési transzferekkel lényegesen csökkeni fog. Tavaly az első negyedévben a tb-alapok deficitje 33,5 milliárd forintot tett ki. A társadalombiztosítási alapok saját bevételei idén az első negyedév végén 527,4 milliárd forintra rúgtak, míg a kiadásaik együttesen 590,6 milliárd forintot tettek ki.