Korszakváltás a könyvtárak életében

Olvasni jó – még akkor is, ha számtalan tévécsatorna, rádióadó próbálja lekötni a figyelmünket. Jó átadni magunkat egy Ady-versnek, egy Móricz-novellának, vagy egy Németh László-drámának, hisz ezek az írások példamutatást, emberséget, hitet, hazaszeretetet sugároznak felénk. Mindezt aligha tudják megadni – tisztelet a kevés kivételnek – az ember sokszor alantas ösztöneit kiszolgáló televíziós csatornák.

Olvasni tehát jó, s mivel a könyv sokba kerül, ajánlatos a könyvtárban szert tenni olvasnivalóra. A könyvtár szellemi éhségünk csillapításának ma is a legszínvonalasabb (s ráadásul legolcsóbb) színtere, de sokkal több is ennél: a technika fejlődésével, a számítógépek megjelenésével egyre gazdagabb információs tárház.
A megváltozott társadalmi közeg, a robbanásszerűen fejlődő informatika hatást gyakorolt a könyvtárakra is. Milyen helyzetben vannak ma és milyen szerep vár a jövőben ezekre az intézményekre? – erre keresték a választ hazai és külföldi szakemberek azon a szakmai fórumon, amelyet a napokban rendeztek Békéscsabán, a létrejöttének ötvenedik évfordulóját ünneplő megyei könyvtárban.
A könyvtár fenntartójának, Békés megye Önkormányzata Képviselőtestületének nevében Domokos László megyei elnök mondott megnyitóbeszédet, amelyben hangsúlyozta: úgy tekintenek a könyvtárra, mint a magyar kulturális élet stratégiai jelentőségű építményére, amelynek az EU-csatlakozás idején különösen nagy jelentősége van. Vajon a könyvtárak és más kulturális műhelyek milyen szellemi szolgáltatással növelik egy-egy régió esélyeit? – tette fel a kérdést.
Ambrus Zoltán, a könyvtár igazgatója felvázolta, mekkora utat tett meg az intézmény – mind szervezettségében, mind technikailag – Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapja óta napjainkig. A politika – sajnos – minden időben rányomta bélyegét a bibliotékákra, többnyire a finanszírozással befolyásolva a szakmai munkát. A könyvtárosok a lehetőségekhez képest igyekeztek kiszolgálni a lakosság szellemi igényeit. Békés megyében mindig is jól együtt tudtak működni a kis falusi könyvtárak és a városi intézmények. A közművelődési könyvtári hálózat lehetővé tette, hogy mindenki mindenhol megkapja az általa kért információt. Ez az internetszolgáltatás széles körű alkalmazásával mára tovább egyszerűsödött.
Skaliczki Judit, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának osztályvezetője előadásában az 1996-os évet nevezte mérföldkőnek, amikor a politikai akarat nemcsak jogszabályi, hanem financiális értelemben is javított a könyvtárak ügyén. Az 1997-es évi CXL. törvény kimondta, hogy az információ mindenki számára korlátozás nélkül hozzáférhető kell, hogy legyen. Ehhez a kormányzat – elsősorban 1998 és 2002 között – megfelelő forrásokat, pályázati lehetőségeket is hozzárendelt.
Az EU-csatlakozás előkészítéseként megszületett például a holland–magyar használói szokások közös vizsgálata. A tagállamok könyvtárai számára elérhető közösségi információs forrásokról Iolanda Fernandes, az Európai Bizottság munkatársa számolt be Békéscsabán.
A tanácskozás mottója így fogalmazható meg: a könyvtárakban korszakváltás történt, de a könyvek és dokumentumok tárházai az esélyegyenlőség megteremtésének legfőbb intézményei maradtak.