Négyszázötven éve, 1552. július 18-án született Bécsben Habsburg Rudolf, aki e néven másodikként volt német-római császár, I. Rudolfként pedig magyar király.
Szülei, II. Miksa császár (I. Miksa magyar király) és Spanyol Mária első unokatestvérek voltak. Dédanyja Őrült Johanna volt. Rudolf többirányú terheltséget örökölt, ami rányomta bélyegét uralkodására. Bécsben jezsuiták nevelték, majd 1563-1571 közt nagybátyja, II. Fülöp mellett, a bigott és nyomasztó spanyol udvarban tartózkodott, itt átélte Don Carlos meggyilkolását saját apja által. 1572-től magyar, 1575-től cseh és római király volt, 1576-ban követte apját a császári trónon. 1583-tól a prágai Hradzsinba helyezte a birodalom központját. A kormányügyekkel alig törődött, az alkímia és asztrológia kötötte le. Két politikai kérdéssel kellett szembenéznie: a vallási megosztottsággal és a török veszéllyel. Első időszaka nyugodtan telt, megújították a török fegyverszünetet, a birodalomban béke honolt.
1593-ban Haszán boszniai pasa Sziszek várát ostromolta, de a felmentő seregtől vereséget szenvedett, ez volt a 15 éves háború kezdete. A Porta elvárta, hogy Erdély álljon mellé, ezért Báthory Zsigmond fejedelem 1595-ben felajánlotta országát Rudolfnak, majd e döntését többször megváltoztatta. Báthory távozása után Mihály havasalföldi vajda egy ideig Rudolf helytartója lett Erdélyben, magyar-erdélyi-moldvai-havasalföldi szövetség alakult a török ellen.
A háború során Rudolf erőteljesen fellépett a reformáció ellen, templomokat záratott be, s meg akarta tiltani a vallási sérelmek országgyűlési tárgyalását. Ez váltotta ki Erdélyben és Magyarországon 1604-ben Bocskai István hajdú-felkelését, amely 1606-ban a bécsi békével zárult. Itt kimondták Erdély önállóságát és a protestánsok vallásszabadságát – ezt az osztrák és cseh rendek is szavatolták. A katolikusok ezután erősítették kapcsolatukat Rómával és Madriddal.
A Habsburg főhercegek 1605-ben Linzben szövetkeztek Rudolf ellen, mivel ő a 22 éves Lipót főherceget jelölte meg utódjául. Az 1606-os zsitvatorki békét Mátyás főherceg Rudolf – a bátyja – ellenében kötötte meg a törökkel, s a császár nem akarta végrehajtani a megállapodásokat. A hajdúk ismét lázongani kezdtek, s Mátyás 1608-ban szövetséget hozott létre a magyar és osztrák rendek közt, melyhez a morvák is csatlakoztak, majd átvette a kormányzást a három országban. Rudolf mellett csak a csehek maradtak, s ő 1609-ben felséglevelében a protestánsokra is érvényesen megújította 1575-ös szabadságjogaikat. Mátyás bevonult Csehországba, csak Lipót főherceg passaui érsek maradt Rudolf híve, de csapatait 1611-ben Mátyás megverte, bátyját lemondatta a cseh koronáról, csak császári címét hagyta meg. Utolsó hónapjaiban Rudolf a Hradzsin foglya volt. 1612. január 20-án halt meg Prágában, utóda Mátyás lett.
Rudolf jól képzett, tehetséges, de ingatag és önkényes uralkodó volt, hol nagylelkű, hol gyanakvó, hol gyengekezű, hol konok. Egy jóslat miatt végül nem házasodott meg, bár korábban II. Fülöp lányát akarta elvenni, ám a hozomány-tartományokban nem tudtak megegyezni. Később nem is tárgyalt a családdal az utódlásról, de szeretőitől számos gyermeke született, közülük kettőt, Don Giuliót és Don Cesarét maga ölette meg.
Tanácsadóit önkényesen váltogatta, számos alacsony származásút nevezett ki, vezetését inas-diktatúrának csúfolták. Az okmányok aláírása, egy-egy audiencia csak a komornyikok révén valósult meg – szolgái így vagyonokat kerestek. Az évek múltával egyre magányosabb lett, dührohamai melankóliával váltakoztak, mániás depressziós lehetett. Ő volt a egyetlen Habsburg-uralkodó, aki Csehországban telepedett le, s az utolsó cseh király, akit a Szent Vitus-székesegyházban temettek el.
Magyarországon az arisztokráciára épített, de visszatetszést keltett, hogy egyre több embere volt német. Soha nem járt magyar földön, csak katonáit szabadította rá az országra, ahol a háború pusztításai miatt a paraszt maga húzta a kocsiját: ezt a császár tábornokáról Basta szekerének hívták. Az országgyűlés által hozott törvényeket többször meghamisította.
Politikai kudarcaiért a tudomány és a művészetek terén kárpótolta magát. Számos németalföldi és olasz festőt, szobrászt és grafikust gyűjtött maga köré, támogatta az iparművészetet és a zenét is. Kora legnagyobb műgyűjtője volt, nem sajnálta a pénzt, hogy megszerezze a reneszánsz és a manierizmus híres festményeit. Természetrajzi gyűjteménye: kőzet- és növénytára, állatkertje híres volt, költők, történészek, orvosok, matematikusok, feltalálók éltek pártfogása alatt. Erősen támogatta a csillagászatot, Tycho Brahe és Johannes Kepler is udvarában működött, mint horoszkóp-szerkesztő, utóbbi itt írta fő művét, az Astronomia Novát, ez mai világszemléletünk alapja.
Uralkodói feladatát nem mindig ismerte fel, és sokszor lusta volt aszerint cselekedni. Politikai öröksége a vallási szembenállás és a harmincéves háború, mely a prágai várból indult ki.
origo.hu
Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel
