Szaporodnak a melegigényes növények

Hosszú ideig a Nyugat-Dunántúl legcsapadékosabb területének számított Zala megye, annak is a nyugati, határ menti csücske. Az utóbbi években azonban meleg és aszályos a vidék időjárása. Ez nemcsak a termelési szerkezet változtatását hozza magával, hanem a növényvédelemnek is új feladatokat ad.

Karamán József, a Zala Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat igazgatója a Meteorológiai Világszervezet állásfoglalását mutatja az éghajlat alakulásáról. Adatok támasztják alá, hogy az új évszázad kezdetén a globális felszíni hômérséklet mintegy 0,6 Celsius-fokkal múlta felül a száz évvel korábbit. Az elmúlt ötven év melegedése döntôen az emberi tevékenység következménye.
– A tudósok régen felhívták a figyelmet a földköpeny hômérsékletének emelkedésére. Ennek hatását gyakorlatban is érezzük – mondta a szakember. – A szén-dioxid feldúsulására a növények eltérően reagálnak. A melegkedvelô „jövevények” a nagyobb mennyiségű szén-dioxidot jobban tudják hasznosítani, mint az ôshonos növények, és termésátlagaik hosszabb távon csökkennek. A nagy gabonaövezetekben mutatkozik meg legélesebben ez a jelenség. A gyomirtási technológiákat is az új helyzethez kell igazítani, hiszen a melegigényes fajok elburjánzanak. A mediterrán japán keserűfű már hatalmas telepeket alkot Zalában, terjeszkedik a bíbor nebáncsvirág, az aranyvesszô, a parlagfű. Gondot okoz a növényvédôknek a selyemmályva, a selyemkóró, a fenyércirok, a kövér porcsin erôteljes szaporodása. Figyelmet érdemel, hogy például a japán keserűfű fajainak keresztezôdésébôl született meg a jóval agresszívebb cseh keserűfű. A veszély abban van, hogy ezek a gyomok az ôshonos fajokat fokozatosan háttérbe szorítják. Jelentek meg új fajok is, köztük a porcos murok, amely melegigényes növény, és elsôsorban a sárgarépavetésben tűnik fel. Nagyon agresszív a sásokra hasonlító trópusi növény, az aszályfű.
Ezért a növényvédelemre új feladatot ró a nehezen irtható gyomok elpusztítása. A selyemmályva, a szerbtövisfajok, a csattanó maszlag és a fenyércirok miatt változtatni kell a gyomirtási technológián.
– A kártevők között ugyancsak több újdonság található – folytatta Karamán József. – A dísznövényeket károsítják a mediterrán vidékről származó aknázó molyfélék. A szántóföldön az amerikai kukoricabogár menetel észak felé, már Budapest határában tart. Belgrád felôl jött, öt éve jelent meg nálunk. Csongrád megyében már szükséges ellene védekezni, nálunk egyelôre nem volt rá szükség. Kártétele az úgynevezett hattyúnyakjelenség: a lárva elrágja a növény gyökerét, és az ledôlve emeli a „fejét”. Azt ajánljuk a gazdáknak, hogy ne monokultúrában termesszék a kukoricát. Az amerikai kukoricabogár ellen drága a védekezés: talajfertôtlenítést kell alkalmazni, ami jelentôsen növeli a költségeket.
Az igazgató megemlített még néhány rovarfajt, köztük a gyapottok-bagolylepkét, amely nem válogatós: a kukoricát, a csemegekukoricát és a paradicsomot egyaránt kedveli. Ha tovább melegszik a klíma, akár a termeszek is megjelenhetnek.
A kórokozók világára ugyancsak hat a melegedés.
– Példaként elsô helyen a hat éve megjelent tűzelhalást említem – mondta a szakember. – Az egész országban fel-felbukkan, Zalában komoly feladatot jelentett a visszaszorítása. Az ország legnagyobb összefüggô, Nagykanizsa környéki körteültetvényében csonkolni kellett a fákat. A burgonya gyűrűs baktériumos betegsége a melegebb égövben gyakori, de egy éve nálunk is találkoztak vele. Működik egy figyelôrendszer, a speciális pécsi laboratórium, de fontos, hogy kizárólag ellenôrzött, fémzárolt gumót ültessenek a termelôk. Az új károsítók érkezését persze nemcsak a felmelegedés váltja ki, a globalizálódott kereskedelem is elősegíti. A magyar növény-egészségügyi szolgálat Európában is mintaszerűnek tartott felügyeleti rendszert működtet, de a társadalomnak is fel kell készülnie arra: el kell érnünk, hogy kisebb legyen a környezetre erőteljes hatást gyakoroló szén-dioxid-kibocsátás.