Lelkek, sorsok, életek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet„1956-ban mentem férjhez. Hamar kiderült, hogy férjemnek semmilyen munkához nem fűlik a foga. Ezért hét év után elváltunk. Lett egy fiúgyermekünk, aki kicsi korában beteges volt. Hétéves korára kinôtte, és hűséges, szorgalmas gyerek lett belôle. Mindenki szerette, fôleg a nagymama. Hármasban éltünk mamával, így nem nagyon gondoltam újabb házasságra. Néha fájt a magány, mama is látta rajtam. Három év múltán, egy téeszünnepségen megjelent egy korombéli férfi, aki elváltnak mondta magát, és egy ideig nagyon kedves volt hozzám, meg valamennyire a mamához is. Késôbb kiderült, más oka is volt annak, hogy sürgesse az összeköltözést, elôbb az én lakásomban, majd pedig közös lakást építettünk.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en


















